Imre Zoltán: Szigorúan titkos. Dokumentumok a Kádár-kori színházirányítás történetéhez, 1970-1982 (Budapest, 2018)
Lexikon
Szigorúan titkos 1956 decemberében nyolc év börtönre ítélték, de 1960-ban amnesztiát kapott. 1967- ig főképp fordításokból élt, ám ekkortól az Elet és Irodalomnál szerződést kapott. 1977- 1982-ig a kaposvári Csiky Gergely Színház dramaturgja volt, de ellenzéki magatartása miatt elbocsátották. Attól kezdve szabad foglalkozású író volt. 1983-1986 között Nyugat-Berlinben élt, ahonnan 1989-ben visszatért Kaposvárra. A rendszerváltozást követően a Szabad Demokraták Szövetségének a tagja volt 2004-ig, amikor a párt politikája elleni tiltakozásból kilépett. Az Elet és Irodalom, a Beszélő és a Magyar Narancs rendszeres szerzője volt. Ezsiás Erzsébet (1950-): újságíró, kritikus, szerkesztő. 1977-ben végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán, ahol a mai magyar drámából szerzett doktorátust. 1976-ban elvégezte a MÚOSZ Újságíró Iskoláját, az 1970-es évek végén a Művelődési Minisztérium Színházművészeti osztályán dolgozott, majd a Magyar Rádióban, a Film Színház Muzsikánál, a Színháznál, az Annánál, a Pesti Riportnál és a Nők Lapjánál. 2000-ben a Magyar Millennium Kormánybiztosi Hivatalában zenei ügyekkel foglalkozott. Azóta szabadúszó. Fábri Zoltán (1917-1994): színházi és filmrendező, díszlettervező. Tanult a Képzőművészeti Főiskolán, és színész diplomát szerzett a Színművészeti Akadémián. A Vígszínház ösztöndíjas rendező növendéke, majd 1941-1943 között a Nemzeti Színház színésze, díszlettervezője, játékmestere. Ezt követően a Vígszínház, majd a Művész Színház tagja. Az 1948—1949-es évadban a Nemzeti Színház rendezője, majd az Úttörő Színház igazgatója. 1950-től 1952-ig a Hunnia Filmgyár művészeti vezetője. Fejes Endre (1923-2015): író. Első kötete, A hazudós 1958-ban jelent meg. 1962-ben adták ki a Rozsdatemető című regényét, ami sikert és kritikai visszhangot váltott ki. Rövid idő alatt több mint harminc nyelvre fordították le. Nagy sikerű televíziós filmek és színpadi előadások születtek műveiből. Felföldi László (1952-1998): színész. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, és a Nemzeti Színházba szerződött. 1982-től a Népszínház művésze, majd 1985-ben a győri Kisfaludy Színház színésze lett, majd szabadfoglalkozású színművész. FMH: Fővárosi Művelődési Ház. Fogarassy Mária (1919-1997): színésznő. A SzAk elvégzése után 1939-től 1941-ig a Szegedi Nemzeti Színházban szerepelt, majd két évadot a debreceni Csokonai Színházban töltött. 1943—1958 között Pécsett, a Magyar Színházban és a Fővárosi Operettszínházban játszott. Négy évig a győri Kisfaludy, hétig a veszprémi Petőfi Színház tagja volt. 1969—79-ben visszatért Szegedre. Kezdetben drámai szendéket és operettszerepeket, később drámai fő- és karakterszerepeket alakított. Férje, Bicskey Károly. Gábor Andor (1884-1953): író, újságíró, műfordító. Az 1910-es években jeleneteivel, dalaival a fővárosi kabarék kedvelt szerzője volt. 1912-ben a Nemzeti Színház mutatta be első, társszerzővel írt drámáját. Később a Víg, a Magyar és a Belvárosi Színházban is színpadhoz jutott. 1908-tól operettlibrettókat írt, számos színművet és operettet fordí603
