Imre Zoltán: Szigorúan titkos. Dokumentumok a Kádár-kori színházirányítás történetéhez, 1970-1982 (Budapest, 2018)
Lexikon
Szigorúan titkos tott. 1919-ben emigrációba vonult: Bécs, Párizs és Berlin után 1933-tól Moszkvában élt. 1945-ben hazatért, újságíróként dolgozott s munkatársa lett a Szabad Nép, Új Szó, Szabadság, Világosság című lapoknak. Gábor Miklós (1919-1998): színész. A Színművészeti Akadémia elvégzése után 1941-ben a Madách Színházba szerződött. 1945—1954 között a Nemzeti Színház, majd 1975-ig a Madách Színház tagja volt. 1975—1978 között a kecskeméti Katona József Színház, 1979-től a Népszínház, 1984-től ismét a Nemzeti Színház művésze volt. 1991-től a Független Színpad tagja. Gábriel József (?-?): kultúrpolidkus. Az 1960-as évektől 1972-ig Pécs Megyei Jogú Város Végrehatjó Bizottsága Népművelési Osztályának vezetője, számos helytörténeti és munkásmozgalom-történeti írást jelentetett meg. Gáli József (1930-1981): író, műfordító. Családját Auschwitzban elpusztították. A Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakán végzett 1955-ben. Első darabját, az Erős János c. mesejátékot az Úttörő Színház mutatta be 1951-ben. Szabadsághegy c. drámáját 1956-ban Rajk László (okt. 6.) temetése napján tűzték műsorra a József Attila Színházban; egyetlen előadást ért meg. Az 1956-os forradalom és szabadságharc résztvevője volt, ezért halálra ítélték, majd az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták. Amnesztiával szabadult 1961. április 4-én. 1963-ban tudott csak elhelyezkedni az Országos Széchenyi Könyvtár Színháztörténeti Tárában, ahol 1975-ös nyugdíjazásáig dolgozott. Folyamatosan foglalkozott műfordítással: Flermann kiesse, Bertolt Brecht, Henrich Böll, Ödön von Horváth műveit fordította. Garai Gábor (1929-1987): költő, író, műfordító, kritikus. Volt az Európa Könyvkiadó lektora, majd az Elet és Irodalom versrovatvezetője, az írószövetség titkára, később főtitkára. 1982-től haláláig a Látóhatár című irodalmi folyóirat főszerkesztője volt. Gellért Endre (1914-1960): rendező. 1935-ben szerzett színészoklevelet, majd 1939-ig a Vígszínháznak először ösztöndíjasa, majd rendes tagja lett. 1945-től a Nemzeti Színház rendezője, 1948-tól haláláig főrendezője volt. Giricz Mátyás (1933-): rendező, színházigazgató. Pályáját 1950-ben a Vidám Színháznál kezdte. 1956-ban szerzett diplomát, de már 1955-től a győri Kisfaludy Színház rendezője, majd főrendezője volt. Az 1963—64-es évadban az egri Gárdonyi Géza Színház főrendezője, ill. igazgatója lett. 1964-ben a kaposvári Csiky Gergely Színházba szerződött. 1966-tól 1971-ig a debreceni Csokonai Színházban főrendező, 1971-től a Szegedi Nemzeti Színház rendezője, majd 1974-ben igazgatója lett. 1979-től 1982-ig a Játékszín igazgatója, 1984-től 1990-ig a Népszínház művészeti vezetője volt. Gobbi Hilda (1913-1988): színésznő. A Színművészeti Akadémia után 1935-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1960-1970 között a József Attila, 1971-től 1982-ig ismét a Nemzeti, 1982-től haláláig a Katona József Színház tagja volt. Gosztonyi János (1926-2014): színész, rendező, drámaíró, dramaturg. A Színiakadémia elvégzése után, 1949-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött színészként. 1960-ban a 604
