Imre Zoltán: Szigorúan titkos. Dokumentumok a Kádár-kori színházirányítás történetéhez, 1970-1982 (Budapest, 2018)
[69.] A Nemzeti Színház igazgatójának, Sziládi Jánosnak a pártvizsgálata - 1982
Szigorúan titkos 1. sz. melléklet Tudomásul véve a Kulturális Minisztérium döntését, amely szerint Sziládi János miniszteri biztost a Nemzeti Színház igazgatójául kívánja kinevezni, szükségesnek tartjuk véleményünk alábbi összegzését: A Nemzeti Színház vezetése már évek óta problematikus volt, ezért 1978. évben bekövetkezett változást a színház tagsága osztatlan örömmel, a pártba és a kultúrkormányzatba vetett legnagyobb bizalommal fogadta. A pártszervezet ezt a bizalmat a gyakorlati munkájában igyekezett kifejezni, még akkor is, amikor kiderült, hogy az új vezetés, pontosabban a főrendező468 és vezetőrendező469 a pártszervezettel való együttműködést nem tartja szükségesnek. Később főrendezőnknek tudomásul kellett vennie, hogy a pártszervezet objektív működése sok segítséget tud nyújtani a munkájához. Az elmúlt kb. egy év leforgása alatt a vezetésben nem tudott kialakulni a színház számára oly életbevágóan fontos egység. Az igazsághoz híven - félretéve az események következtében fellépett csalódásunkat - meg kell jegyeznünk, hogy Nagy Péter470 elvtárs az első pillanattól kezdve megtalálta a kapcsolatot a pártszervezettel és igényelte a velünk való együttműködést. Nem a pártszervezetünkön múlott, hogy a vezetésben nem tudott egység létrejönni, amely Nagy Péter lemondásával újabb nem várt megrázkódtatásnak tette ki a színházat. Pártszervezetünk ebben a nagyon nehéz helyzetben is, tagságunk fegyelmezett magatartásának köszönhetően helyt tudott állni. Meggyőződésünk: azért, mert szigorúan elvi alapon képesek voltunk vigyázni arra, hogy indulatok ne tegyék nehezebbé a helyzetet. Mint minden új a világban, nehézségekkel jár — és tudjuk, hogy a problémák nem oldódhatnak meg egyik napról a másikra. De ha képesek vagyunk reálisan felmérni körülményeinket, — ehhez elsősorban elvi tisztázottságra van szükségünk — ha képesek és készek vagyunk a párt eszmei irányítását befogadni és azt alkotó módon helyzetünkre alkalmazni, akkor elképzelhető egy viszonylag gyors, de mindenképpen tisztességes kibontakozás. 468 Székely Gábor. 469 Zsámbéki Gábor. 470 Nagy Péter ugyanakkor nevezték ki igazgatónak, amikor Székelyt főrendezőnek és Zsámbékit vezetőrendezőnek. A vezetésen belüli sorozatos konfliktusok és nézeteltérések miatt, Nagy 1979 januárjában lemondott. Helyére, Sziládi Jánost nevezték ki először miniszteri biztosként, majd pedig igazgatóként a színház élére. 556
