Imre Zoltán: Szigorúan titkos. Dokumentumok a Kádár-kori színházirányítás történetéhez, 1970-1982 (Budapest, 2018)
[68.] Jegyzőkönyv az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottság üléséről - 1981. június 30.
Szigorúan titkos műsortervben, bár kétségtelen, hogy - központi kezdeményezésre - a csehszlovák és a bolgár drámák bemutatásában jelentékeny eredmények születtek. (Itt jeleznünk szükséges: több színház komolyan foglalkozott új szovjet és csehszlovák darabok bemutatásával, e szándékuk rajtuk és rajtunk kívül álló okok miatt meghiúsult). Örvendetes, hogy a bemutatóterv műfaji sokszínűsége változatlan, sőt a magyar musical, a színvonalas zenés játék fejlesztése érdekében sok biztató próbálkozás történt. Kiemelkedően igényes volt a győri és pécsi balettegyüttes műsora. Növekedett a báb- és gyermekszínházi előadások száma, választéka (27 mű). Változatlanul kiemelkedő színvonalú az Állami Bábszínház tevékenysége: új bemutatói nívósak voltak, a színház hazai közművelődési működése és több külföldi vendégszereplése egyaránt sikeresnek mondható. Tovább javult a Népszínház báb- és mozgásegyüttesének munkája, produkcióik látogatottsága is nőtt. A műfaj eseménye a pécsi színház bábtagozatának megalakulása és működésének megindulása. A gyermekszínházi tevékenységben viszont — az elmúlt évadok lassú fejlődése után — megtorpanás tapasztalható: kevés volt a kezdeményezés (igazán jó példa csak a Mikroszkóp és az Egyetemi Színpad új gyermekműsora), a gyermekprodukciók többsége középszerű lett. Tovább terebélyesedett a színházi stúdiótevékenység és lassan kezdi betölteni sokféle lehetséges funkcióját: drámaírói, rendezői, színészi kísérletező műhely; intim környezetbe való vagy eleve szűk közönségréteget érdeklő művek előadási helyszíne, kis településekre viendő tájprodukciók bemutatóhelye stb. Jelentős stúdióelőadások születtek a Vígszínházban, Debrecenben, Miskolcon, Szolnokon. Az évad végén Miskolcon megrendeztük a stúdiószínházak találkozóját, tisztázó szándékú elméleti tanácskozással egybekötve. Az országos színházi ellátottság javítását, segítését eredményezte, hogy több befogadó színpad, intézmény hozott létre önálló színházi produkciókat (a Vígadó Kamaraterme, a Reflektor Színpad, a Székesfehérvári Vörösmarty Színház, a Tatabányai Népház, a Dunaújvárosi Befogadó Színpad stb.). Az egységes színházi tudat alakulásának irányába hatott, hogy minden korábbinál több vidéki színházi mutatkozott be Budapesten, a Néphadsereg Művelődési Háza és a Pataky István Művelődési Központ pedig szinte a vidéki színházak fővárosi befogadó színpadává lépett elő. Az évad során teljes erővel folyt az 1981. őszén nyíló nyíregyházi színház szervezése. Színházművészetünk nemzetközi kapcsolatrendszere gazdagodott. A Nemzeti Színház Csehszlovákiában, egyes opera-, balett- és bábegyütteseink több országban vendégszerepeitek, sikeresen. 1980. őszén nálunk fogadhattuk a leningrádi Állami Akadémiai Gorkij Színházat, a berlini Deutsches Theatert, a krakkói Teatr Staryt; valamennyi vendégjáték jelentős esemény volt művészeti életünkben. A testvérvárosi, megyei kapcsolatok keretében, illetve a Koncertiroda szervezésében sok színházunk vállalt részt a szomszéd országok magyar anyanyelvű lakosságának színházi ellátásából. A rádió, a televízió, a lapok az elmúlt évadban is kiemelten foglalkoztak színházi életünk fontos eseményeivel, akcióival, teljesítményeivel (lásd: például a Bartók-bemutatók, 534
