Imre Zoltán: Szigorúan titkos. Dokumentumok a Kádár-kori színházirányítás történetéhez, 1970-1982 (Budapest, 2018)
[45.] Jegyzőkönyv az MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottsága üléséről - 1977. június 21
Szigorúan titkos II. Az 1977/78-as színházi évad előzetes műsorterve arányaiban és tartalmában megfelel műsorpolitikai célkitűzéseinknek. A tervezett bemutatók technikája, gondolatisága nagyrészt közvetlenül kapcsolódik társadalmunk időszerű kérdéseihez. Ezen az eszmei-tartalmi tájékozódáson belül a műsortervek kellően változatos-sokrétű képet mutatnak. A mai magyar dráma változatlanul középponti helyet foglal el a műsortervekben. A drámaírói életművét folytató Illyés Gyula, Sütő András, Szabó Magda, Jókai Anna, Gyurkó László, Hubay Miklós, Kertész Ákos, Fejes Endre, Hernádi Gyula, Száraz György, Maróti Lajos mellett várhatóan több fiatal drámaíró bemutatkozására, illetve jelentkezésére is sor kerül (Czakó Gábor, Novotny Gergely, Pavlovics Miklós, Schwajda György). Az elkészült művek, illetve a drámatervek az elmúlt évadhoz mérten gazdagabb, de mindenképpen árnyaltabb gondolati anyagot tartalmaznak. Hangsúlyosan jelentkezik bennük a forradalmi magatartás újfajta követelményrendszere, a közösségi szemléletet térnyerésével kapcsolatos etikai problémák, a vezetők felelőssége, valamint az értelmiség önvizsgálata. Változatlanul kevés mű foglalkozik a munkásság és a falusi dolgozók, valamint az ifjúság élet problémáival: ezen a téren a drámapályázatokra készülő művektől várhatunk jelentékenyebb előrelépést. Színházaink a Központi Bizottság határozatának megfelelően készültek fel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó megünneplésére. Majakovszkij, Babel, Rahmanov, Trenyov, Bulgakov, Gelman, Roscsin, Druce, Stein és Belocerkovszkij műveinek bemutatói mellett színházművészetünk fontos eseményének ígérkezik a klasszikus orosz művek, Gogol, Dosztojevszkij, Csehov és Gorkij drámáinak színrevitele. A képet a tervezett felújítások, a repertoáron szereplő szovjet és orosz darabok előadásai teszik teljessé. A Budapesti Művészeti Hetek színházi programját is a legsikeresebb szovjet-orosz drámabemutatókból állítjuk össze. A műsortervek figyelemreméltó vonása a szocialista országok drámairodalmának az elmúlt évadhoz viszonyított, gazdagabb jelentkezése. A lengyel drámairodalmat Iredinsky, Prezezd- jecki, Choinski és Csiecka művei képviselik a műsortervekben; sor kerül Mrozek két pozitív mondanivalójú darabjának („Emigránsok”,258 „Szerencsés körülmények”259) bemutatására is. A klasszikusnak számító román Baranga és a jugoszláv Krleza művei mellett külön érdeklődésre tarthat számot két, nálunk még nem játszott cseh szerző, Miroslav Hornicsek és Jan Kusák műveinek bemutatása. Nem kielégítő az NDK és a bolgár dráma jelenléte a műsortervekben. 258 Mrozek Emigránsok bemutatójára majd csak 1979. január 14-én kerül sor a Veszprémi Petőfi Színház Játékszínjében (rend.: Pétervári István). A következő évadban játszhatta a Nemzeti Színház is a Játékszínben (bem.: Nemzeti Színház, Játékszín, 1979. október 2. rend.: Székely Gábor). 259 Az OSZMI Színházi Adattára szerint nem mutatták be. 316
