Imre Zoltán: Szigorúan titkos. Dokumentumok a Kádár-kori színházirányítás történetéhez, 1970-1982 (Budapest, 2018)
[24.] A Szegedi Nemzeti Színháznál lefolytatott vizsgálat - 1972
Szigorúan titkos II. Kapcsolat a tanácsi szervekkel, tájolás, gazdasági vezetés, egyéb részlegek. 1. Szeged Megyei Városi Tanácsa elnökhelyettese és V. B. Művelődésügyi Osztálya (vezetője, népművelési csoport vezetője) nagyon régen foglalkoznak a színház ügyeivel. Ev- ről-évre gazdagodik tudásuk, tapasztalatuk, irányító munkájuk megfontolt, alapos, országosan az egyik legjobb. Kellő mértékben viszik testületek elé a Nemzeti Színház gondjait. A vizsgált időszakra esett a többszöri vezetőségváltozás a színházban. Ebben is, valamint minden személyi, műsorpolitikai, külföldi kapcsolati és művészi-gazdasági kérdésben szoros a kapcsolatuk a Színházi Főosztállyal. Irányítási módszerük a vezetőkkel való gyakori elemző elbeszélgetés; csak helyeselhető, hogy elég gyakran úgynevezett „kis vb” tárgyalja meg a színház ügyes-bajos kisebb szakaszait, fejlődési periódusait. A Színházi Főosztállyal elsősorban ők tartják ma is a kapcsolatot, a megyei tanácsi szervvel való kapcsolatuk még kialakulatlan. Egyelőre még a tapogatózás, kölcsönös udvariaskodás szakaszában vannak, több vonatkozásban nagy a tanácstalanság a részükről: miképpen alakul majd a megyei szervvel való kapcsolatuk, pontosabban a minisztériumi-megvei-városi irányítási hármas? A Csongrád Megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztályával (vezetőjével, népművelési csoportvezetőjével) a kapcsolatot felvettük, bizonyos (tájelőadásokkal összefüggő) kapcsolattartás eddig is volt. Felkerestük az elmúlt évben mind az illetékes elnökhelyettest, mind az osztályt a körzetesítését ügyében, de annak nagyjából történő helyeslésén, valamint egyfajta erkölcsi-elvi segítségen túl többet nem kaptunk. Az osztály tájékozottsága a színház munkájáról, a megyében folyó színházi játszásról megfelelő, koncepciójuk, színházpolitikai állásfoglalásuk, a várossal való kapcsolatuk (színházi ügyekben) erősen felülvizsgálatra szorul. Tarthatatlan az az álláspont, hogy „megyénk különböző színházak szabad vadászterülete” (elhangzott a megyei osztályvezető minisztériumban tartott tájékoztatóján), mert Csongrád megye elsősorban a szegedi Nemzeti Színház játszási területe, másodsorban a Békés Megyei Jókai Színházé, harmadsorban (kívánat szerint) a Déryné Színházé (kis játszási helyeken), s minden más színház itteni játszása legfeljebb, ha esetleges lehet, egy-két különleges esetre, műfajpótlásra stb. szorítkozhat. Ehhez koncepciózus műv. otthoni fejlesztési program kell: egy-két ötéves terven belül ki kell jelölni, meg kell valósítani a megye öt-hat nagy játszási helyét (ezen a megfelelő művelődési otthont értjük). A szegedi Nemzeti Színház jelenleg elsősorban Csongrádon, Szentesen, Hódmezővásárhelyen, Makón, Mindszenten játszik. Közülük igazában Hódmezővásárhely és Szentes rendelkezik színházi játszásra alkalmas helyiséggel, s a mindszenti is kielégítő. Bár nem fogadható el a színház vezetőségének az az álláspontja, hogy azért mennek át pl. Dunántúlra játszani, mert a nagyszínházi működést nem tudják Csongrád megye elhanyagolt művelődési otthonaiba transzponálni, a megyei művelődésügyi irányítás felelőssége igen nagy, s a koncepció számukra az alábbiakban körvonalazhatnánk: 130
