Imre Zoltán: Szigorúan titkos. Dokumentumok a Kádár-kori színházirányítás történetéhez, 1970-1982 (Budapest, 2018)

[24.] A Szegedi Nemzeti Színháznál lefolytatott vizsgálat - 1972

Szigorúan titkos- A megye területe a szegedi és békéscsabai színházé;- Az arányt a két színház játszási tevékenységét illetően a megye határozza meg. Törekedni kell arra, hogy a Jókai Színház a kisebb helyekre is eljárjon.- Mind a saját, mind a békéscsabai színház számára gondolkozni kell bizonyos segítség megadásáról. A szegedi színház autóbuszt, táj díszletekre külön térítést, az esetleges szállásolásnál pedig helyi térítést kaphatna a megyétől (nem költségvetés kiegészítéséről van szó.) Mindkét színház kapjon átvitt értelemben segítséget a megye művelődési otthonainak koncepciózus fejlesztésével. A Jókai Színház kaphat szállítási és szállásolási költségekkel kapcsolatos térítést.- Elképzelhető, hogy néhány kisebb helyre a Déryné Színház is bejelentkezik.- Mindehhez szükséges egy színházi játszási térkép felfektetése; melyik színház hol játszhat és játszik? Elengedhetetlen a megyei osztály ezzel kapcsolatos tavaszi eligazító értekezlete. Csak az történhet a megyében, amit a megyei osztály egyeztet, jóváhagy.- A megyei osztály igényelje a műsorpolitikai, külföldi kapcsolati, vezetők személyi ügyeivel kapcsolatos kérdésekben állandó tájékoztatást a városi osztálytól. A körzetesítés tekintetében más megyékkel a Csongrád megyei osztály tárgyaljon. Szükséges a városi osztállyal való kapcsolatot szabályos időközökben történő alkalmakban (tavaszi színházpolitikai eligazítás, szeptemberi beszámoló a megyénél az évad indulásáról, májusi beszámoló ugyanott az évad tapasztalatairól, a következő évad előkészítéséről) iş lebonyolítani.

2. játszási struktúra, tájolás:

A Szegedi Nemzeti Színház 1967-ben még évi 575 előadást tartott, igaz két színházépületben (plusz tájolás), s ez embertelenül sok volt. 1971-ben ez a szám már 395. s megemlítendő, hogy a legkevesebb játszási szám 1970-ben volt, amikor csak 316 előadást tartottak. Az 1971. évi előadásszám majdnem azonos a pécsi színházéval, a miskolci és a debreceni [színházénál] mintegy százzal (illetve még annál is) több. Nehéz egy színház végső teherbíróképességét meghatározni, de úgy tűnik, hogy figyelembe véve a kamaraszínházi tatarozást - ez a jelenlegi szám megfelelő, lényeges növelése a jelenlegi adottságok, feltételek közepette nem lenne indokolt. Az elképzelés az, hogy a kamaraszínházi rekonstrukció 1973 őszére befejeződik, s akkor lesz egy kb. ötszáz személyes, elsősorban prózai előadásokra alkalmas játszási helye Szegednek. A Nagyszínházban folyamatosan felújítanának, nagyobb részt nyáron, s abban az opera, a balett, a nagyoperett, a musical és egyes nagyprózai előadások kapnának otthont. Egy ilyen helyzetben a jelenlegi játszás felülvizsgálandó, s természetes, hogy az új - esedeges magasabb — követelményeknek létszámbeli, béralapbeli következményei lesznek.

Minden vidéki színházunknál külön feladat a tájolás. A szegedi tájelőadások száma a vizsgált időszakban így alakult (1967-71 között): 144, 110, 71, 41, 108. A kép tehát roppantul furcsa. A régi tájszám kétségtelenül sok volt. Lendvay Ferenc ezt lenyomta 71131