Kelevéz Ágnes: „Kit új korokba küldtek régi révek”. Babits útján az antikvitástól napjainkig (Budapest, 2008)
O LYRIC LOVE Babits könyvtára és az angol irodalom
tesen terjedelmi okok miatt nem szerepel, csak három részletét közlik a negyedik kötetben From The Ring and the Book and Later Poems című részben. E fejezetben a három kiválasztott szöveg, tartalma alapján, külön-külön szerkesztői címet kap. Az első részlet címe O Lyric Love, s a szöveg az első ének utolsó, jól ismert strófáját tartalmazza.54 Nemcsak e válogatás jellemzője, hogy a hosszú műnek ezt a részletét emeli ki. A The Ring and the Book 1957-es kritikai kiadása a bevezetőben külön is felhívja a figyelmet, hogy az irodalomörténeti sors különös iróniájaként Browning műve, mely korának egyik legnagyszerűbb alkotása volt, a szélesebb közönség által egészében olvasatlan maradt, kivéve éppen ezt a részletét, mely antológiák révén közismertté vált.55 Az „O Lyric Love” kezdetű, 1391. számú sor a függelékben a következő magyarázó jegyzetet kapja: „This passage is addressed to the spirit of the poet’s departed wife. Elisabeth Browning is his »Lyric Love«. The passage is familiar from anthologies but probably the most difficult in the whole poem.”56 Mikor Babits ezt az angol címet adja versének, akkor számíthat rá, hogy az angol költészetben jártas, Tauchnitz-könyveket forgató kortársai mind tudni fogják: versének címével Browning fő művére utal, s a szavak a szerző halhatatlan szerelmét idézik. A Csipkerózsa című vers képzőművészeti forrása is a könyvtár fennmaradt könyvei alapján tisztázható megnyugtatóan. Babits így vall az élőbeszéd töredezettségével a vers keletkezéséről Szabó Lőrincnek, aki gyorsírással rögzíti az elhangzottakat: „Csipkerózsát egy pár nap múlva, nem éppen direkt, de éreztem, hogy jött még egy vers, erre az az egy kép hatott rá: Beardsley arcképe. A Csipkerózsa-téma már egyszer szerepelt nálam, s meg is mutatom neked Tennyson versét is, aminek ehhez semmi köze sincs, azonban hathatott rám. A »Nappali álom« címűt fordítottam. De mondom: semmi köze sincs hozzá. Ez még egy pár évvel ez előtt megvolt, aztán elveszett. Egyik legjobb fordításom, Kosztolányinak adtam.”57 A vallomásból nyilvánvaló, hogy egy képzőművészeti alkotás közvetlen élménye alapján íródott a költemény, de mivel Tennyson Nappali álom című költeménye is meg van említve, mint ihlető mű, a szakirodalom sokáig ösz- szekapcsolta a kettőt, s olyan témájú képet keresett, mely Csipkerózsa történethez kapcsolódik. Beardsleynek nincs grafikája e témakörben. A megfejtés a könyvtár segítségével bizonyítható. A versre ugyanis nem a történethez tematikusán kap54 Browning, Robert: The poetical Works. IV. Leipzig 1884. Collection of British Autors. Tauchnitz edition. 9-10. 55 Browning, Robert: The Ring end the Book. Alridged and edited with Introduction and Notes by F. B. Pinion. London, 1957. Macmillen. IX. 56 „E részlet a költő elhunyt feleségének szellemét idézi meg. Elisabeth Browning az ő lírai szerelme. A részlet antológiák gyakori darabja, bár talán legnehezebb része az egész költeménynek.” Uo. 205. 57 1975/2. 457. 222
