Kelevéz Ágnes: „Kit új korokba küldtek régi révek”. Babits útján az antikvitástól napjainkig (Budapest, 2008)
„A NÉV, MELY ÁLL E KIS PAPÍRON” Anév jelentésének kérdése Babitsnál
hoz. A név, amely van is, meg nincs is, a végső egzisztenciális kérdések összetett szimbólumává válik A Gólyakalifa oldalain. Másik önéletrajzi indíttatású regényében, a Tímár Virgil fiában is hasonlóan fontos szerephez jut a név. A cisztercita rendi iskolában, melynek légkörét pécsi és bajai évei alapján bensőségesen ismerte,59 hagyományosan mindenki megváltozott néven válhatott a rend tagjává. Ebben a közegben az a természetes, ami Babits számára alapvetően idegen, hogy valaki felvett névvel éli le az életét. Tímár Virgilt is egyszerűen Janinak hívták mielőtt „új emberré vált a szerzetességben”.60 Latinos műveltsége jeléül a Virgil nevet választotta, egyértelműen utalva ezzel egyik legkedvesebb költőjére, Vergiliusra. „A vasárnapot Virgil úgy szokta megülni, hogy [...] valamely költő műveit vette elő. Többnyire Vergilius volt ez, az isteni vates, akiről Virgilünk azt szokta tréfásan mondani, hogy az ő védőszentje.”61 A Vergilius név eredetileg is beszélő név volt, ahogy ezt maga Babits is feloldja Az európai irodalom történetében: Vergiliust „gyengéd, lányos léleknek tartotta az ókor. »Szűzies« volt a mellékneve.”62 E név kiválasztása tehát tudatos döntést jelképez: Tímár Virgil asszonymentes életét a tanításnak fogja szentelni. Azonban Babits névszemléletéből következően még az önkéntes szerzetesi élet és a hozzá választott név harmóniája is felbomolhat. A jelentésbeli ellentmondásra már a regény címe is utal: a szűz paptanárnak, ha valóban választása szerint él, nem lehet fia, sőt a gyermek után való puszta vágyakozás is nevébe foglalt vállalásának lényegével ellenkezik. Nemcsak Tímár Virgilnek van két neve a regényben, hanem választott fiának is, s e kétnevűség meghatározó lesz életük alakulásában. Az apa nélkül felnőtt, anyját korán elvesztő Vágner Pistának csak árvaszéki irataiból derül ki, hogy valódi keresztneve nem Pista, hanem Vilmos. „Miért hítta az anyja Pistának?” - té- pelődik Tímár a kettősségen. - „Talán a falusias nevet szerette, talán gyűlöletes volt ajkának a másik.”63 Mikor aztán Vitányi Vilmos, az igazi apa, a lehetséges örökbefogadást latolgatva megemlíti Tímárnak, hogy becsapva érzi magát, hiszen a fiút mégsem Vilmosnak hívják, mint eddig hitte, hanem Pistának, Tímár számára világos lesz minden. Az eddig érthetetlen keresztnév eredete hihetetlen hatással van a neveltjéhez rajongó szeretettel ragaszkodó papra. „Tímár úgy érezte, mintha az ítélet szavait hallaná. Most már értett mindent; rájött az összefüggésre. [...] A névkérdés úgy hatott rá, mint egy lesújtó, végleges bizonyosság. Nem ké59 Az életrajzi egyezéseket részletesen elemzi Belia 1983. 240-247, valamint Sipos Lajos: Élet és irodalom. Babits életének színterei, környezetének alakmásai a regényben. In: Tímár Virgil fia 333-342. 60 Tímár Virgil fia 12. 61 Tímár Virgil fia 35. Vergilius műveinek többrétű hatásáról a regény szövegére 1. Sipos Lajos: Szövegépítés és szövegalkotás a Tímár Virgil fia című regényben. In: Sipos 2002. 157-163. “EIT 1979. 68. 63 Tímár Virgil fia 37. 151
