Kelevéz Ágnes: „Kit új korokba küldtek régi révek”. Babits útján az antikvitástól napjainkig (Budapest, 2008)
„A NÉV, MELY ÁLL E KIS PAPÍRON” Anév jelentésének kérdése Babitsnál
tartották, hogy a vers 1910 táján, Babits elfojtott duk-duk afférja nyomán keletkezett. A költő halála után a kiadatlan verseket rendezgetve az özvegy írta rá a hosz- szúkásan félbetépett papírú gépiratra: „1910? Mihály maga gépelte házasságunk előtt 1921 előtt az első Erika gépen.”53 Azonban a vers szövege akár későbbi keletkezést is lehetővé tesz, hiszen Babits többször utal egy mögötte már felnőtt, ifjú generációra: ez a helyzet 1910-re nem jellemző. De más adatok is a későbbi keletkezés irányába mutatnak. A kritikai kiadás munkálatai közben számítógép segítségével befejeződött ugyanis a több mint ezer Babits-vers kéziratának a vízjelek és a papírminőség szempontjából való átvizsgálása és csoportosítása. Többek között így sikerült azonosítani Az elveszett kincs félbetépett géppapírjának egészen más tételszámú kéziratok közt levő másik felét, melyen A másnapok kifutójának54 bizonyosan 1920 táján keletkezett gépírású tisztázata található. Pontosan összeillenek a példányok tépett szélei, sőt ugyanolyan a ceruzaírású cím is. A „Hajam ritkul, járásom lankad” önjellemzése is jobban illik a negyvenes évei felé közeledő költőre, mint a húszas éveinek végét taposóra. Feltehetően tehát a Tanácsköztársaság bukását követően keletkezett a költemény. Az ekkor mindent beborító válság, az önmagától való elidegenülés érzését nevének végleges elvesztéseként éli meg. Volt nekem egy ritka kincsem és a nevem volt a neve, ragyogott az egész világnak és én boldog voltam vele. Beköltöztem a nagy városba, hogy mutogassam kincsemet, s a városban, a tolongásban jaj, egyszer elveszett! Azóta járom a világot kincstelen és magamtalan nem haltam meg, de nem is élek: elvesztettem magam. A vers tökéletes foglalata Babits saját nevéhez fűződő ambivalens érzéseinek és jellemző példája önmagával vitázó, ellentmondások ütköztetéséből építkező gondolkodásmódjának, mely az ő esetében egyszerre önemésztő és művészileg termékenyítő hatású. „A nevem volt a neve” kulcsfontosságú mondatot a névvel 53 Az elveszett kincs. OSzK Fond III/1698/38. 54 A másnapok kifutója. OSzK Fond III/l 728/4. 148
