Kelevéz Ágnes: „Kit új korokba küldtek régi révek”. Babits útján az antikvitástól napjainkig (Budapest, 2008)
„A NÉV, MELY ÁLL E KIS PAPÍRON” Anév jelentésének kérdése Babitsnál
Ilonka „dolgainál felmerüljön az a szempont, hogy az én feleségem”,50 Babits adta, méghozzá azzal a határozott jelentéssel, hogy e név hordozója nem másra hasonlít, mint a nagy irodalomszervező utódjának a feleségére, tehát éppen azt leplezi le, még ha kedveskedő szándékkal is, amit el szeretne rejteni. A név tehát nem Tanner Ilonkáról, hanem Babitsról szól. Határozott jele mindez annak, hogy a költőt lelke mélyén egyszerre vonzotta és riasztotta az álnév, mely számára a személyiség rejtőzködésének egyik legális lehetőségét jelentette. Fiatalkori rémképe ugyanis, hogy alkotóként ellenséges, gúnyos, érteden világ veszi majd körül nevét, 1908-ban, A Holnap megjelenése után minden képzeletet felülmúló valósággá válik. Pamfletnek beillő vezércikkek születnek róla, élclapok első oldalára kerül nevetséges szenzációként Feketeország című versével. Többen ismerik ekkor a róla írt gúnyverseket, mint az eredetieket. Amitől félt, megrázó és alapvető élménye lett: mást hisznek róla, mint amilyennek ő tartja magát. Számára ekkor a hímév torzulást, különállást, az alkotó nevének félremagyarázását jelenti: „Szívem mélyén klasszikusnak és konzervatívnak éreztem magamat: nagy reakciónak e modern kor ellen [...] s ekkor a hír szárnyra vette a nevemet, mint hipermodern költőét. Valami visszás volt ebben, s én kényelmetlennek éreztem hírnevemet.”51 Egy más alkalommal még tömörebben fogalmazza meg e korszak alapvető élményét: „Mondják az írói hímév félreértések összege. [...] Minden szó, amit rólam mondtak vagy leírtak, akár támadás, akár dicséret, ferdén, kelletlenül csengett a fülemben.”52 Babits, látjuk, a hírnév szóban benne érezte a híressé vált «év jelentést. A húszas években keletkezett Beteg-klapancia című versében is szinonimaként használja a két szót, „Ki volt hívem, elbújt, / hírem, nevem elhullt”. Eredendő érzékenységét tulajdonnevével kapcsolatban ez a félreértettség idegenséggé növelte. Ezért vágyakozhat Pictor Ignotus névtelenül is ható művészi életműve után, és épp ezért zárhatja a pár évvel korábbi Névjegyemre című verssel A Holnap új verseiben megjelenő költeményeit, mely ebben a kontextusban dacosan vállalt függetlenséget sugall. Babits önmardosó kétségek közt vergődve a nyílt színen szembeszáll a művészetét félremagyarázókkal, de alkotásai mélyén ott lappang a kétségbeesés, a meghasonlás érzése, sőt az elnémulás, a tehetségvesztés rémképe is. Szóltunk már arról, hogy többek között az Arany Jánoshoz és a Thamyris című versek, valamint A második ének is e nyomasztó élmény hatására született. Az elveszett kincs című költemény is, mely csak halála után jelent meg, szintén e válság érzetének szülötte. Török Sophie kézírásos datálása alapján sokáig úgy 511 Diószeghy Miklós: Babits Mihály regényt ír a középosztály pusztulásáról. Magyar Hírlap 1926. aug. 3. In: Itt halk 105. 51 [Fazekas Imre] F. I.: Babits Mihály. In: Itt a halk 73. 52 [Bálint György] B. Gy.: Az 50 éves Babits Mihály beszél életéről és műveiről Az Est 1933. nov. 26. 4. In: Itt a halk 185. 147
