Kelevéz Ágnes: „Kit új korokba küldtek régi révek”. Babits útján az antikvitástól napjainkig (Budapest, 2008)
„A NÉV, MELY ÁLL E KIS PAPÍRON” Anév jelentésének kérdése Babitsnál
rejlik e gesztus mögött, mint a rá általánosan jellemző távolságtartás. Szándékolt jelentésbeli szakadék tátong ugyanis a Kosztolányi-féle kéziratban a készségesnek és korrektnek látszó alcím (Auróra. Febr. 29.) és az első sor között (Hajnalka volt az édesanyám), hiszen a naptári ünnepre írott vers számára nem a jelentés az elsődleges, hanem a név, tehát „Auróra nevenapjára” írt verssel a józan ész szerint nem igen lehet Hajnalkát köszönteni.28 Szergej Bulgakov is a tulajdonnévről szóló tanulmányában a szó és a név egyik alapvető különbségének az utóbbi lefordíthatatlanságát tartja, elemzése szerint ebben az esetben a név fonémája elnyeli a szó belső formáját, „A Benedeket nem lehet helyettesíteni az Aldott- tal, azaz a belső forma fordítását adni, mivel a név maga a Benedek.”29 Az igazi bökkenő azonban a dátum: „Febr. 29.” Alapja egy furcsa, egyedi szokás: Aurórát családi megegyezés alapján február 29-én köszöntötték. A bonyodalom Kelemen József lányának megkeresztelésénél kezdődött. Babits visszaemlékezése szerint az Auróra név „öregapám klasszikus műveltségének a nyoma”, aki lányának egy latin istennő nevét szerette volna adni, „de a pap nem akarta megkeresztelni, de végre találtak egy ilyen szentet. Hajnalkának, vagy Oror-nak - Auróra - hívják a testvérei ma is.”30 A családi levelezésben nincs nyoma a Hajnalka megszólításnak, ott a „Kedves Aurórám!” az általános. A név, annak ellenére, hogy egy szentet is így hívnak, nem szerepel külön dátummal a korabeli katolikus naptárban, így közbülső megoldásként valószínűleg választani kellett egy dátumot megünneplésére. A család talán azért dönthetett a február 29. mellett, mert ez nincs lefoglalva semmilyen egyházi ünnep vagy név által. A kiszemelt nap szépséghibája, hogy az időszámítás rendje szerint minden negyedik évben létezhet csupán. Ehhez képest szinte mellékes körülmény, hogy amikor mégis eggyel meghosszabbodik a napok száma, akkor hivatalosan más névnap esik rá. Szökőév esetén ugyanis 24. a szabályos szökőnap, ekkor a 24-től 28-ig terjedő névnapok beosztása egy nappal elcsúszik, tehát a 28-i névnap 29-re kerül, azaz a római katolikus naptár szerint ekkor Román napját ünnepük az emberek.31 Tagadhatatlanul különös helyzet: vagy olyan napon köszöntötte a család Kelemen Aurórát, amely az adott évben a kalendáriumban nem is szerepelt, vagy ha mégis beszökött február 29. a lapjaira, akkor a szabály szerint más névnapja volt feltüntetve rajta. A szekszárdi levelestár is őrzi nyomát e szokásnak. A Babits-Kele- men család eposzi méretű levelezésének három visszatérő témája van: egy új élet születésének örvendező köszöntése, a betegségek és a halálozások miatti részvét, valamint a névnapok és születésnapok szinte kötelező ünneplése. így aztán több 28 Hajnalka névnapját márc. 27-én és jún. 19-én ünnepük. 29 Bulgakov, Szergej: A tulajdonnév. (Ford: Bagi Ibolya) In: Helikon 1992/3-4. 30 [Önéletrajz a gyermek- és ifjúkor éveiből] Szabó Lőrinc lejegyzésében. In: Itt a halk 36. 31 A római katolikus naptárban febr 28-án Román, a protestánsban Elemér, a görög-katolikusban pedig Vazul napját ünnepük. Hajnalka névnapja pedig márc. 27-re és jún. 19-re esik. 142
