Kelevéz Ágnes: „Kit új korokba küldtek régi révek”. Babits útján az antikvitástól napjainkig (Budapest, 2008)
„SOHASE VOLT MÉG ILYEN SZÉP GYEREKEM” Babits nyomában a Laodameia bölcsője körül
veden, melyet / kedvelsz és ahogy eddig is / tetted, Romulus újuló / népét áldva segítsd meg.”91 A „Büszke székedben, magas Aphrodite” kezdetű semichorus első sorai, pontosabban a 582-585. sorok mellé Babits nemcsak az ihlető görög költőnő nevét írja, hanem a Laodameia szövegét közvetlenül inspiráló fordítók nevét is: „Sappho. Kölcsey és Fábchich fordítása.” A semichorus első három része, az 582-590. sorok Kölcsey fordításának hatását mutatja, bár a sorokat és motívumokat tömöríti Babits: „Büszke székedben örök Aphrodíta Égi hölgy, lesben gyakorolt! miattad Szívemet bánat s unalom, könyörgök Hogy ne alázzák. Jőj felém inkább, ha szavára máskor Hív imádódnak kegyesen hajoltál S elhagyád értem szeretett atyádnak Isteni házát. Vonva hintádat lebegő galambok, Hű madárkáid sebesen röpültek Villogó szárnnyal lefelé Olympról Aetheri pályán.” Fábchich fordítására visszhangzik a semichorus 4. strófájának első két sora, az 594-595. sorok: „Édesebb lantnál, aranyosb aranynál / Éneked hangja...” Fábchich műfordításairól, és annak költészetére gyakorolt hasznáról ezt írja másutt: „Fábchich liheg, sziklákat görget, erőszakot tesz a nyelven és szórenden, s közben kincseket talál: a magyar nyelv rejtett hajlásait és zengéseit, melyekből mai költő is tanulhat; én is tanultam.”92 E Szapphó-vers magyarra való áttétele annyira izgatja, hogy évtizedekkel később elkészíti saját fordítását is, melyet a Halhatatlan szerelem című antológiában (1930.) publikál, s melynek teljes szövegét idézi is később Az európai irodalom olvasókönyve című vállalkozásában, a saját nevét elhallgató, szerény kommentárral: „a következő fordítás adhat némi fogalmat” a versről.93 Ugyané kardal 6. strófájának első két sora, „megjön a szent hold, lemegy a bús Pleiás / s majd az éjdél jár, foly az óra halkan” (L 602-603.), egy híres Szapphó-töredéket idéz, szintén Fábchich fordítására támaszkodva: „nyugszik az 91 Catullus: Költeményei. Ford. Devecseri Gábor, 1938. 55-56.; vő. Rába 1969. 105-106. 92 Babits Mihály: Az én könyvtáram. Könyvbarátok Lapja 1928. 29. 93 BMEIO 127-128. 111
