Kelevéz Ágnes: „Kit új korokba küldtek régi révek”. Babits útján az antikvitástól napjainkig (Budapest, 2008)
„SOHASE VOLT MÉG ILYEN SZÉP GYEREKEM” Babits nyomában a Laodameia bölcsője körül
röptében végigélje valamennyi elmúlt kor lelkivilágát, hogy leszálljon az emberi érzéseknek az ősidőkben fakadó gyökeréig, hogy megmutassa, mit fejlődött azóta az emberi lélek, hogy egy közös formában egyszerre élje végig a lélekvilág egész gazdagságát - a legrégibb időktől máig.”62 A Swinbume-hatás jelentőségére maga Babits hívja fel a figyelmet, méghozzá többször is élete folyamán. A Szilasi-kötetben az Atalanta in Calydoniát külön meg is nevezi, mint ösztönző forrást. 1928-ban írói jubileuma alkalmából végigtekint pályáján, s fogarasi görögös korszakának inspirálójaként az angol költészetet jelöli meg, s ezen belül is Swinburne hatását emeli ki: „Sokkal közelebb áll az igazsághoz azoknak a véleménye, akik az én görögségemet Swinbume-ével vetik egybe. Leconte de Lisle szónokias, hideg, Swinbume lázas, forró. Ehhez érzem magam közelebb.”63 De legtöbbet eláruló nyilatkozata egy rádióelőadásában hangzott el. 1937 áprilisában a Swinbume-ről tartott előadásának részeként Babits felolvassa egy ifjúkori Swinbume-fordítását ( A vízbe', szövegszerű hatását a Laodameiára 1. lejjebb a 315. sorhoz fűzött jegyzetben), és mintegy mentege- tődzésként hozzáteszi, hogy Swinbume „fordíthatatlan”, s csak az „ifjúi önbizalom” volt az, amely e fordításokat még vállalni tudta. További fordítások idézése helyett azonban egy váratlan megoldáshoz folyamodik, saját művéből, a Laoda- meiából olvas fel egy részletet a következő kommentárral: „hadd idézzem inkább Laodameiám egy karénekét, melyben a nagy angol szellemének ellenállhatatlan sugallatát érzem. Több ez, mint fordítás, a legnagyobb síri ajándék, amellyel egy író áldozhat egy távoli társ és mester nagyságának, vallomás arról, hogy lelke bennem is él és az én lelkemet is alakította hatásával. íme hát az ifjonti vers, mely Swinbume szellemét és témáját idézi.” Eztán felolvassa a Laodameia 822-845. sorait, az utolsó Teljes kar szövegét.64 Swinbume alapos ismeretéről tanúskodik Babits 1909-ben publikált tanulmánya is, melyben az életmű egészét elemzi részletesen.65 Többek közt azt írja, hogy az Atalanta a „leggörögebb angol tragédia”, s hogy Swinbume antikizáló költeményeiből a „saját égő lelke szól, vágyai és undorai együtt”, s hogy a kórusok formája az „egész közönséget” meglepte, mivel „egymaga annyi új metrumot talált fel, mint kortársai együttvéve nem, s az előtte élt angol költők közül is alig valaki.” Vagyis már saját görög tárgyú tanulmányainak hatása alatt, de még nagy görögös verseinek megszületése előtt, fogarasi első évében Swinbume-ről állapítja meg azokat a jellegzetességeket, amelyek saját görögös költeményeit és a Laodameiáját fogják majd jellemezni. Swinbume Atalanta)^ a Laodameiának szinte minden rétegére inspirálóan ha62 Bende László: A jubiláns Babits Mihály elmondja, hogyan lett költővé... Esti Kurír 1928. jún. 27. 144. sz. 13. In: Itt a halk 231. 63 Uo. 231. 64 Vezér Erzsébet; Hangmúzeum az irodalomtörténet szolgálatában. Ismeretlen Babits- és Szabó Lőrinc-szövegek. It 1969. 1. sz. 158-166. 65 Swinbume. Nyugat, 1909. febr. 1.3. sz. 113-119. In:BMETI. 34-41. 102
