Kelevéz Ágnes: „Kit új korokba küldtek régi révek”. Babits útján az antikvitástól napjainkig (Budapest, 2008)

„LELKEMBEN BAKHÁNSLÁRMA TOMBOL” A fiatal Babits dionüszoszi és apollóni verseiről

Kézirattárában található, Komjáthy Aladár hagyatékának részeként, mely 1966-ban került a gyűjteménybe. E papírlapocskát, más verseinek kéziratához hasonlóan, minden bizonnyal Babits ajándékozta a tízes évek folyamán tanítványának. A meglepő felfedezés, mely a datálás új lehetőségét adja az, hogy e papír (melynek nagysága 148x85 mm) ugyanabból a négyzethálós, oldalt perforált jegyzetfüzetből származik, mint az OSzK Babits-gyüjteményének kiadatlan versei közt található másik két papírlap, melyeken viszont az 1908 nyarán keletkezett, Babits olasz útjához kapcsolódó négy, hasonlóan ceruzaírású vers szövege található.7 8 E két, kü- lön-külön regisztrált papírlapnak szintén mindkét oldalára jegyzetelt Babits [Palotáknak, templomoknak...], [Látni fogsz sok házat embert...]', [Leiken ül a nagy ború...], [Vasból épült sinuton...]} E hat vers kéziratának három fóliója nemcsak felületesen hasonlóak egymáshoz, hanem egymásra illesztve őket megállapítható, hogy az oldalak lekerekítése azonos mindegyiken, perforációjuk milliméterre megegyezik, a négyzetháló vonalai is pontosan ugyanott húzódnak, tehát ugyanabból a nyomdai ívből vágták ki és fűzték össze őket. Egyetlen különbség van, hogy a [Leiken ül a nagy ború...] és a [Vasból épült sinuton...] fóliójának egy részét Babits letépte, s csak a lap fennmaradt kisebb részén olvashatók a versek. A hat kéziratos szöveg hasonlóan ceruzaírású, írásképük egyaránt gyors jegyzete- lői magatartásra utal, például alig találhatóak mondatközi írásjelek, az ékezetek is elnagyoltak, úgy mint általában Babits fogalmazványain. A közös jegyzetfüzetből való származás és a hasonló íráskép közeli keletkezést tesz valószínűvé. Szinte bizonyos, hogy Babits nem egy évekkel korábban megkezdett jegyzetfüzetet vitt magával Velencébe, hanem vagy egy olyan füzetecskével utazott, melyet 1908 nyarán használt születendő versei rögzítésére, vagy az itáliai út idején vezetett füzetet folytatta később a szekszárdi vakáció hátralevő heteiben is. Azt viszont nagy valószínűséggel tudjuk, hogy a kis jegyzetfüzetet olasz útjára elvitte magával, mert a [Palotáknak, templomoknak...] és a [Látni fogsz sok házat embert...] kezdetű verseknek nemcsak témája kapcsolódik velencei élményeihez, hanem kéziratos szövegük mellett olyan olasz nyelvű szavak, gyorsírásos feljegyzések is olvashatók, melyeket Babits feltehetőleg az utazás során vetett papírra.9

Nemcsak a versek kéziratának vizsgálata, hanem Kún József egy levele is alátámasztja a Bakhánslárma és a hozzátartozó versek 1908-as születését. Babits az egyetem elvégzése után két tanévet tölt Szegeden, ahol legjobban megszeretett tanártársa, bensőséges barátja Kún József lesz, aki maga is művelt ember és költő

7 Babits 1908-as olasz útjáról részletesen 1. Buda Attila; „Nincs igazi vágy félelemtelen". Ba- bits-arckép egy olasz tárgyú novellában. In: Buda 2007. 195-211.

8 OSzK Fond III/1969/55. (148x85 mm); OSzK Fond III/1969/60. (58x85 mm).

9 A fólió felső szélén szintén autográf ceruzaírással a következő szöveg szerepel: „Dono eredi Pisani Zusto”, vagyis Pisani Zusto örököseinek adománya. A Zusto család régi velencei família, melynek tagja volt Pisani Zusto is. A Ca Zusto, mindmáig őrzi a család nevét, ma étterem található benne.

9