Hegyessy Gábor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye cincérfaunája (Budapest, 2013)
A cincérfélék (cerambycidae) lelőhelyadatainak felsorolása - Lamiinae - Takácscincérformák
Baksa-dűlő, (EU04); Baksa-halom, (EU03) — Tárcái: Csendes-tag, (EU22); Pestere, (EU23)- Újcsanálos: Ócsanálosi-part, (DU93). Újabb adatok: Mezőcsát, 1935. VI. 1-6., Pel, WE - Mezőkeresztes, CsE - Tárd, 1957. III. 25-28., 1966. V. 10., TS; Bába-völgy, 1957. IV. 26., TS. Deroplia genei (Aragona, 1830) [= Stenidea genei (Aragona, 1830)] - keskeny tölgycincér Pontomediterrán elterjedési! faj, amely hazánk hegy- és dombvidékén elterjedt. Az Alföldről is előkerült már. Mindenütt ritka, csak célzott kereséssel vagy véletlenszerűen lehet vele találkozni. Vékony, elhalt tölgyágakban fejlődik, rendszerint a fák lombkorona szintjében. Imágói már ősszel kialakulnak, de a szabadban csak áprilisban, májusban kezdenek mozogni. A melegkedvelő tölgyesek, karsztbokorerdők védett faja. Irodalom: (Hegyessy és Kovács 1998): Sátoraljaújhely: Sátor-hegy, (EU45). Újabb adat: Tállya: Patócs-hegy, fiatal tölgy vékony, száraz ágán kapaszkodott, 2013. V. 15., HG, HS. Exocentrus adspersus (Mulsant, 1846) - tölgyfa-rőzsecincér (+Ábra a 23. táblán, fent) Európában elterjedt faj, hazánkban a síkságon és a hegyvidékeken egyaránt megtalálható. Lárvája többféle lombos fafaj, de leggyakrabban tölgyek elhalt, száraz gallyaiban fejlődik. Kezdetben a kéreg alatt, majd a farészben táplálkozik. Imágói májustól nyár végéig találhatók, de mivel a száraz gallyak oldalához simulva nehezen láthatók, így ritkának tűnnek. A mesterséges fény vonzza, ezért városi lámpákra is repül. Irodalom: (Kovács 1994): Tárd: Tardi-patak, (DU60). - (Merkl etal. 1996): Miskolc: Lillafüred, (DU72). - (Hegyessy és Kovács 1998): Bodrogszegi: Bodrog-part, (EU23)- Füzér: Nagy-Hrabó, (EU37) - Sátoraljaújhely, (EU46); Magas-hegy, (EU46); Május- kút, (EU46); Sátor-hegy, (EU45). - (Kovács és Hegyessy 1999): Jósvafő: Karsztkuta- tó, (DU67) - Szendrő, (DU86). - (Kovács et al. 2000): Sárospatak: Szava-hegy, (EU46)- Sátoraljaújhely: Kaizer, (EU45). - (Kovács és Hegyessy 2003): Bodrogkeresztúr: Bodrog-part, (EU33) - Viss: Csonkás, (EU34). - (Hegyessy 2008): Nagyrozvágy: Kárászos- legelő, (EU65) - Sátoraljaújhely: Long-erdő, Mocsolya, (EU55). Újabb adatok: Bózsva: Páska-hegy-tető, 2007. VI. 18., 2007. VI. 24., HG - Erdőhorváti: Agáros-tető, tölgy ágból kelt, (2013. I. 5.), 2013. II. 24., 2013. III. 1., 2013. III. 29., HG - Füzér: Oláh-rét, 2009. VII. 3., HG, HS, PA - Garadna: Kossuth u., 1991. VII. 10., fes., GA, 2006. II. 20.-IV. 22., kökényből, GA - Háromhuta: Istvánkút, 2001. VIII. 1., HG, SzCs; Mlaka-rét, 2011. VI. 12., SzVa - Mád: Kakas-hegy, 2011. VII. 28., HG - Sárospatak: Veres-haraszt, tölgyes, 1999. VI. 2., HG - Sátoraljaújhely: Gejzír-domb, 2002. III. 4., (2002.1. 31.), kocsánytalan tölgy ágból kelt, HG, 2002. VIII. 6„ HG; Májuskút, 1999. VI. 5., 1999. VII. 4., 1999. VII. 6., 1999. VII. 8., 1999. VII. 22., 1999. VII. 27., fcs., HG; Némahegy, 1999. VII. 10., PG - Tállya: Patócs-hegy, 2011. VI. 22., HG - Telkibánya: Cser-hegy, 2011. VI. 24., HG. Exocentrus lusitanus (Linnaeus, 1767) - hársfa-rőzsecincér (+Ábra a 23. táblán, lent) Európai elterjedésű, hazánkban inkább a hegy és dombvidéken jellemző faj. Mivel lárváinak tápnövényei a különféle hársfajok, amiket gyakran ültetnek városi fasorokba is, így bogarunk is gyakran városlakó. Jelenléte nem feltűnő, mert kis termetű és csak a már elhalt vékony, száraz hárságakban rág, kezdetben a kéreg alatt, később a farészben. Imágói nyáron jelennek meg. Hasonló rokonaihoz képest ritkábban repül fényre. 105
