Hegyessy Gábor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye cincérfaunája (Budapest, 2013)

A cincérfélék (cerambycidae) lelőhelyadatainak felsorolása - Lamiinae - Takácscincérformák

Irodalom: (Merkl et al. 1996): Miskolc, (DU82). - (Hegyessy és Kovács 1998): Fony: Amadé-hegy, (EU26) - Sárospatak: Radvány-völgy, (EU45) - Sátoraljaújhely: Kazinczy u., (EU46); Kecske-hát, (EU46); Kossuth tér, (EU46); Magas-hegy, (EU46); Sátorhegy, (EU45); vasútállomás, (EU46) - Tárcái: Nagy-Kopasz, (EU23) - Telkibánya, (EU27). - (Kovács és Hegyessy 1999): Aggtelek: Haragistya út, (DU67). - (Kovács etal. 2000): Edelény: Kakas-kő, (DU75). - (Hegyessy 2008): Pácin: Mágócsi-kastély, (EU65).

Újabb adatok: Alsózsolca: Kemelyi-erdő, 2002. VI. 20., HG - Füzérradvány: Arborétum, hárs ágból bepusztult imágó, 2012. V. 10., HG, KA, NT - Kéked: Kékedfürdő, 2002.

VII. 18., (2002. VI. 15.), hárs ágból kelt, HG - Miskolc: Miskolctapolca, 1990. V. 22., 1992.

VI. 5., ÉE - Sajólád: Ládi-erdő, nyugati rész, idős erdő, 2001. VII. 18., HG - Sárospatak: Bornemisza-forrás, 2003. VI. 23., HG - Sátoraljaújhely: Kazinczy u., 2003. VI. 5., ÁL, HG,

2009. VIII. 13., HG; Rudabányácska, Borz-hegy, 2003. VI. 13., HG; vasútállomás, 2001.

VII. 19., HG.

Exocentrus punctipennis (Mulsant et Guillebeau, 1856) - szilfa-rőzsecincér

Pontomediterrán elterjedésű faj, amely nálunk az Alföldön gyakoribb, mint a hegyvidékeken. A hegységeknek inkább a délies lejtőin jellemző, ahol a mezei szilek (Ulmus minor) bokrainak ágaiban él. A lárvák a kéreg alatt, később a farészben rágnak. Más fafajokban, pl. fűzfélékben és mogyoróban is megélnek. Az imágók nyár közepén kelnek ki és tápnövényeik ágain rejtőznek. A mesterséges fényhez erősen vonzódnak, éjjel repülnek.

Irodalom: (Hegyessy és Kovács 1998): Abaújszántó: Sátor-hegy, (EU14) - Sátoraljaújhely: Szár-hegy, (EU46); Várhegy, (EU45). - (Kovács et al. 2000): Sátoraljaújhely: Kaizer, (EU45). - (Kovács és Hegyessy 2003): Vajdácska: Kopaszló-sarok, (EU45) - Zemplénagárd: Asztrap-dűlő, (EU85).

Újabb adatok: Bodrogkeresztúr, belterület, 1999. VI. 12., fcs., KCs - Sátoraljaújhely: Májuskút, szőlő, 1999. VIII. 10., fcs., HG - Tárcái: Ördög-bánya, füge ágából kelt, 2000. X. 24., HG - Tiszaújváros: Kocsordos, 1995. VI. 21., HG.

Exocentrus stierlini (Ganglbauer, 1883) - fűzfa-rőzsecincér

Eurázsia északi részén, Európától Szibérián át a Távol-Keletig elterjedt faj. Magyarországon nagyon ritka, mindössze egy budapesti, Duna-menti lelőhelye volt ismeretes eddig, 1918-ból (Hegyessy et al. 2000). Az Északi-középhegységből származó adata váratlan, új felfedezés. Lárvája különféle fűzfajok vékony, elhalt ágában fejlődik, ezért csupán apró, néhány milliméteres méretével magyarázhatjuk azt, hogy nincs róla több információnk. Imágói júniusban jelennek meg, tápnövényeiken tartózkodnak.

Új adat: Szalonna: Pap-rét, bokorfüzes, 2013. VI. 20., HG.

Lamia textor (Linnaeus, 1758) - takácscincér (4-Ábra a 24. táblán, fent)

Európában és Szibériában elterjedt faj, Magyarországon a síkságon a folyók árterén, a hegységben a patakvölgyekben él. Lárvái főleg fűzfajok, olykor nyár, nyír vagy éger félig még élő tuskóiban rágnak. Két évig fejlődnek. Nagy testű imágói áprilistól nyár közepéig a talajon gyalogolnak vagy növényekre másznak fel. Zömök megjelenésükhöz képest meglepő, de repülni is képesek hártyás szárnyaikkal.

Irodalom: (Kovács 1994): Tárd: Sugaró-erdő, (DU60). - (Merkl et al. 1996): Cserépfalu: Hór-völgy (DU61) - Dédestapolcsány: Dédesi vár, (DU63). - (Hegyessy és Kovács 1998): Háromhuta: Istvánkút, (EU26) - Hidasnémeti: Kis-sziget, (EU17) - Kom106