Hegyessy Gábor: Borsod-Abaúj-Zemplén megye cincérfaunája (Budapest, 2013)
A cincérfélék (cerambycidae) lelőhelyadatainak felsorolása - Lamiinae - Takácscincérformák
VI. 21., HG, NL, NT, SzB - Szinpetri, 1999. VI. 13., TB — Szuhafő: Korlát-patak, 2003. V. 20., HG; Szuha-völgy, 2003. V. 20., 2003. VI. 17., HG - Tárcái; Nagy-Kopasz, Hársas, 2011. V. 31., HG, HS - Tard, 1956. V. 14., TS, 1988. V. 26., ÉE; Sugaró-erdő, 1957. VI. 15., TS; Tardi-patak, 1957. V. 12., TS - Telkibánya: Abaúji Múzeum, 2008. VI. 23., HG; Mátyás király kútja, 2000. V. 11., 2013. V. 10., HG, HS; Ósva-völgy, 2008. V. 27., HG, PA, 2011. V. 25., HG, 2012. V. 10., HG, KA, NT - Tiszalúc: Rév eleje, 1995. V. 24., HG - Tiszaújvá- ros: Deés-erdő, 1998. V. 27., HG - Tornaszentandrás: Mile-völgy, 2007. V. 10., HG, 2007. VI. 7., HG, HA; Rucsnik, 2006. V. 23., HG, HS; Siket-völgy, 2007. V. 10., HG, HA - Tor- naszentjakab: Sas-patak, 1998. VI. 8., HG - Vilyvitány: Marócsa-patak, 2002. V. 17., HG- Zsujta: Zug, 1995. V. 17., HG, HS. Agapanthia violacea (Fabricius, 1775) - kék somkórócincér Európa déli részein elterjedt faj, de az újabb kutatások, az ebből az alakkörből történő faji szétválasztások (pl. kék varfűcincér) miatt nehezen pontosíthatók régebbi adatai. Magyar- országon az Alföldön és a hegyvidéken is elterjedt, de inkább a délies hegylejtőkön gyakori. A lárvák főként a pillangósvirágúak közé tartozó somkórók (Melilotus spp.), valamint más pillangósok, fészekvirágzatúak szárában fejlődnek. Az imágók áprilistól júniusig ezek levelén, szárán tartózkodnak. Irodalom: (Kovács 1994): Dédestapolcsány: Dédes, (DU63). - (Merkl et al. 1996): Bükkzsérc: Hosszú-völgy, (DU61) - Cserépfalu; Hór-völgy, (DU61) - Miskolc: Csipkés- kút, (DU62); Garadna-völgy, (DU62); Lillafüred, (DU72). - (Hegyessy és Kovács 1998): Abaújszántó: Sátor-hegy, (EU14) - Bodrogszegi: Várhegy, (EU23) - Fony: Medvekas, (EU26)- Háromhuta: Istvánkút, (EU26) - Komlóska: Zsidó-rét, (EU35) - Mezőzombor: Harcsa-tető alja, (EU23) - Nagyhuta: Kőkapu, (EU36) - Sátoraljaújhely: Hore-völgy, (EU46); Kazinczy u., (EU46); Némahegy, (EU45); Sátor-hegy, (EU45) - Szerencs, (EU13) - Telkibánya, (EU27). - (Kovács és Hegyessy 1999): Bódvaszilas: Vecsem, (DU77) - Jósvafő: Nagy-Tohonya-forrás, (DU67) - Szin: Peres, (DU77) - Varbóc: Bokány-tető, (DU77). - (Hegyessy 2002a): Szendrő: Abodi-patak, (DU85). - (Kovács és Hegyessy 2003): Bod- roghalom: Zsidó-homok, (EU55) - Cigánd: Nagy-erdő, (EU74) - Szegilong: Meszes, (EU33)- Tiszacsermely: Csermely-szög, (EU54). Újabb adatok: Alsóvadász: Nagy-völgy, 2006. V. 23., HG, HS - Alsózsolca: Kemelyi- erdő, 2002. V. 22., 2002. VI. 20., HG - Bekecs: Nagy-hegy, 2009. V. 5., HG - Bodrogszegi: Szegi, vasútállomás, magaspart, 2012. V. 11., HG, KA, NT - Felsővadász: Balmaz, 2006. V. 23., HG, HS - Garadna: Bakó, 2006. V. 29., GA; Cserák, 2006. VI. 3., GA; erdőszél, 1997. V. 16., GA; Kossuth u„ 2005. VI. 6., GA; patakpart, 2006. V. 19., GA - Gönc: Gönci-patak völgye, 1983. V. 28., OI - Jósvafő, 1936. V. 31., KZ - Korlát: kajszibarackos, 2006. V. 16., GA, HJ - Megyaszó: Halom-dűlő, 2007. IV. 23., HG, PA - Meszes: Várhegy, 2013. VI. 6., HG, HS - Miskolc, 1996. V. 14., GA; Miskolctapolca, 1990. V. 17., 1990. V. 22., 1990. V. 28., ÉE; Ostoros-tető, 1955. VI. 26., HáSné - Szalonna: Köszvényeskút, 2007. V. 10., HG - Tárcái: Ördög-bánya, 1999. V. 3., 1999. V. 17., 1999. V. 30., 2000. V. 3., HG, 2008. V. 8., HG, PA; Pestere, 1994. V. 22., HG, HS - Tokaj: Nagy-Kopasz, 1979. V, OI. Agapanthiola leucaspis (Stevens, 1817) - magyar zsályacincér Pontomediterrán elterjedésű faj, amely Magyarországon csupán néhány hegylábi, dombvidéki élőhelyről ismert. Pedig ismert lárvális tápnövénye, az orvosi somkóró (Melilotus offcinalis), a fekete peszérce (Ballota nigra) sokfelé gyakori. Az imágók a ligeti zsálya 99
