Varga Katalin - Veres Miklós (szerk.): „… nem látunk semmit…”. Biró Lajos levelei és haditudósításai az első világháború éveiből (Budapest, 2017)
Bíró Lajos Levelei - 1914
86 I BÍRÓ LAJOS LEVELEI ben külön és részletesen. (Azt nem kell talán külön is említenem, hogy Berenddel nem utaztam együtt.) Más írnivalóm voltaképpen nincs is. Csak az az érzésem volt, hogy le kell ülnöm, és írnom kell neked. Az érzelmeimről azonban nem akarok írni. Holnap talán már lesz is tőled levelem. Nagyon várom. A létemet itt megint végleg céltalannak érzem. Ha hozzátok nem tartoznék, akkor lógnék a levegőben. Azt nyilván tudod, hogy az autót se kaphatom meg. Hogy miért vagyok én haditudósító, azt csak a jó Isten tudja. Holnap, holnapután minderről nyilván egyebet is írhatok már. (Igaz: a Lenke ügyéről várok sürgős értesítést.) Papát megkértem rá, hogy ha van a számomra híre, telegrafálja meg. Milyen boldog volnék, ha egy ilyen táviratot kapnék, azt igazán ki se mondhatom. A túlsó oldalra írok még Bebkónak, azután lefekszem. Termem hallgat itt körülöttem, jó hideg éjszaka van - itt befűtöttek, de nem erőltették meg magukat -, és én azt kérdezem, miért vagyok én itt. Miért nem vagyok például nálad, ha már haditudósító nem vagyok. Felejthetetlenül jó volt otthon lenni. Ölel és csókol L. Drága Veronkám, emlékszel-e rá, hogy reggel, amikor eljöttem, felköl- töttelek és megcsókoltalak? És tudod-e, hogy hat óra után lent az utcán hiába vártam bérkocsira: egy se jött. Már egy tejeskocsira akartam felülni, de az behajtott a Szász Károly utcába. Fogtam tehát a koffert, és vittem előre. A Balkányiék háza előtt195 béreltem egy fiút, az lehozta a koffert a Margit-hídig. Ott se volt bérkocsi. Erre felkapaszkodtam kofferestül egy zsúfolt villamosra, és azon mentem el a Nyugati pályaudvarig. Ilyen kalandjaim voltak. Itt azután itt találtam egy leveledet, amelyben rajzok is voltak.196 Gondolhatod, hogy nagyon örültem neki. Remélem, hamarosan megint kapok tőled levelet, és hírt arról, hogy nagyon jól vagy. Ölel és csókol apa [Pb. 1914. nov. 7.] péntek éjjel (nov. 6.) V. 5366/1/29. Drága szívem, csak szombaton este jutottam a különvonattal - Marcheg- gen át, rút utazás után - Oderbergbe és onnan éjjel ide. Itt minden hotel tele van. Én megint egy apácakolostorban kaptam lakást, az irgalmas nővéreknél, akik elragadóan kedvesek. - A leánypensionatusnak197 egy 195 Bp., II. Margit krt. 31. 196 Biró Vera egy mondata és házat ábrázoló rajza 197 itt bennlakásos leányszállás
