Varga Katalin - Veres Miklós (szerk.): „… nem látunk semmit…”. Biró Lajos levelei és haditudósításai az első világháború éveiből (Budapest, 2017)

Bíró Lajos haditudósításai - Törökországi Kiküldetés 1916

510 I BÍRÓ LAJOS HADITUDÓSÍTÁSAI Lehet-e még tovább? - Másfél év múlva újra dörögnek a Balkánon az ágyúk. Törökország most messziről, de szorongó szívvel hallgatja őket. Még mindig nem készülhetett fel, oh, hónapjai se voltak a készülődés­re. És olyan jó volna a nyugalomnak egypár éve, a csendes munkának egypár éve. De az ajtón a sors keze kopogtat. Törökország barátai állnak harcban Törökország ellenségeivel, és ha barátai el találnak bukni, akkor rögtön utánuk Törökországon a sor. A gyönyörű rohanás után a Darda­nellákon át befut a konstantinápolyi kikötőbe a Goeben és a Breslau. Ez sorsdöntő perc már. A német hajók árbocaira merjük-e felröpíteni a fél­holdas vörös lobogót? Angolország tiltakozik ellene, a francia nagykövet kapacitál, az orosz fenyeget. Merjük-e? Ki meri? Enver meri. Nemsokára a Fekete-tengeren szólnak a Javuz Szultán Szelim414 ágyúi, az áruló angol tengerészeti misszió már kidobódott, a török hadsereg három fronton lép harcba, nézzétek: [nem] leáldozóban van a vicegeneralisszimusz fél­hold, hanem felkelőben. Enver előbb a Kaukázusban harcol, azután ha­zajön Konstantinápolyba. A török hadsereg vicegeneralisszimusza és hadügyminiszter. Egy hónappal ezelőtt megérte az angolok és a fran­ciák futását Gallipoliról. Most harmincöt éves. * Miközben beszélgetünk vele, nyugtalankodva és aggódva nézem. Hol van benne, hogyan látom meg benne, miképpen kereshetem meg rajta a nagyság jegyét. Azt, ami benne rendkívüli és páratlan. Azt, ami milliók fölé emelte. A csillagot, amelynek valahol ott kell ragyogni a feje felett? Amikor tegnap láttam, merev rendőrök és feszes katonák között csen­desen kilépni az éjszakai utcára, egyedül és elválasztottan állni és magá­nosán és felsőbbségesen várni, ami közben úgy tetszett, hogy a hangtalan várakozásban rögtön történni fog valami, és amikor mindnyájunk között ő állott egyedül a perc feszültsége felett, akkor a magánosság és a kivá­lasztottság jéghideg levegője áradt el körülötte, és megborzongatta azt, aki nézte. Most? Bent a mecsetben folyik az istentisztelet. Túl, egy pá­holyrács mögött ott van őfelsége a szultán. Itt egy páholyrács mögött, tágas várószobában török katonatisztek, német katonatisztek, egypár vendég. Cigarettafüst. Fűtött kályha. Enver áll egy ablaknál és néz ki rajta. Ez a csinos fiatalember... ez csinál két év óta egyfolytában világtörté­nelmet? Enver pasa vicegeneralisszimusz és hadügyminiszter, gyémán- tos rendjel-csillaggal a szíve felett és a Pour le Merite rendjellel415 a nya­414 I. Szelim szultán (1470-1520) hódításaival kiérdemelte a Javuz Szelim, vagyis a Vad, Rettenetes nevet. 4,5 A kiválóságért; a Porosz Királyság legmagasabb kitüntetése volt, amelyet csak külön­leges személyes teljesítményért adtak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom