Varga Katalin - Veres Miklós (szerk.): „… nem látunk semmit…”. Biró Lajos levelei és haditudósításai az első világháború éveiből (Budapest, 2017)

Bíró Lajos Levelei - 1914

1914 I 35

Tegnap írtam Marton Sándornak53 és megkérdeztem tőle, miért nem játssza a Magyar Színház társulata az 2923-at.54 írtam Janovics Jenőnek55 is, és megkértem, elevenítse fel a darabot. Mégis nevetséges volna, ha minden rongy aktuális darabot játszanának, ellenben az 1923-at, amely végre is megjósolta az egész mai szituációt, egyszerűen elfelejtenék.

Kadosát,56 drágám, hagyja. Én majd írok neki. A Franklin-ügyet nem kell forszírozni. Ilyesmit csak akkor lehet megcsinálni, ha ők lelkesen csinálják. Wolfner Józsefnek én már írtam. Bevárom a válaszát. Ha nem lesz olyan, mint gondolom, majd Ranschburghoz57 fordulok. Egyéb ügyeim most nyughatnak békében. Egyelőre igazán nincs semmi más, csak a háború. Majd utána rákerülhet a sor egyéb dolgokra is.

Azt hiszem, drága szívem, egyetlenem, más ímivalóm nincs. Itt nem történik semmi. De maga írjon nekem sokat és hosszan. Mindennap nagy öröm, külön nagy élvezet, ha megkapom a levelét. Megfürdöm benne, örömfürdőt veszek. Nagyon szeretem magát.

Öleli, a drága kis kezét a szívére szorítja és megcsókolja L.

Lenkicsém58 és Kálmánkám,59 köszönöm a külön írott pár sort. Ha volna egy levelezőlapra való írnivalótok, igazán kedves volna, ha írnátok nekem. Itt, a világ végén mégis nagy szenzáció egy kedves levél. Szeretettel L.

[Pb. 1914. aug. 22.] augusztus 21. V. 5394/10.

53 Marton Sándor (1871-1938) irodalmi ügynök, egyebek között a Király Színház, a Magyar Színház, a Magyar Újságkiadók Országos Szövetségének jogtanácsosa. Biró Lajos műveinek forgalmazója.

54 A kémkedési motívumon alapuló 1913-at - pár hónappal Alfred Redl (1864-1913) főtiszt kémkedési ügyének kirobbanása után -, 1913 nyarán írta Biró, a darabot 1913. december 20-tól játszották a Magyar Színházban Márkus László rendezésében. A színház 1914 decemberében ismét felvette a színművet a műsorába.

55 Janovics Jenő (1872-1945) színész, filmrendező, forgatókönyvíró, ez idő tájt a kolozsvári színház direktora. Biró Lajos anyósának sógora. Lásd még a 21. oldalt.

56 Feltehetően Kadossa Ede (1881-1940 vége vagy 1941 eleje) író, újságíró, fordítóról van szó, aki 1916-ban megindította az Ungarische Zukunft című, két évet megélt, német nyelvű, irodalmi és művészeti havi lapot. Biró Lajos Flirt, und andere novellen (Wien-Leipzig, Deutsch-Österreichischer Verl., 1913) és a Hotel Stadt Lemberg (Berlin, Ullstein, 1916) című műveinek fordítója.

57 Ranschburg Viktor (1862-1930) 1891-től az Athenaeum kiadó ügyvezető igazgatója. 1914-ben Biró A serpolette című regényét adták ki.

58 Feltehetően Vészi Jolán testvére, Vészi Lenke. Lásd még a 21. oldalt.

59 Balkányi Kálmán (1883-1965) a Magyar Keleti Gazdasági Központ igazgatója, az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés titkára és lapjának felelős szerkesztője, a Magyar-Bosnyák-Hercegovinai Gazdasági Központ ügyvezető igazgatója, a Hadi Termény-részvénytársaság felügyelő bizottságának tagja; Vészi Edit (1892-1979) férje. Lásd még a 21. oldalt.