Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)
1968 - Megnyitó Abody Béla szerzői estjén, 1968. január 16
1967 Megnyitó Abody Béla szerzői estjén Kiadatlan. - 6 f. terjedelmű másolat a hangfelvétel leiratáról a PIM Déry- hagyatékának 63., Beszédek, cikkek, műfordítások kézirattári egységében: Beszédek pallium. Tárgyi és életrajzi vonatkozások: Abody Béla (1931-1990) író, kritikus, a korabeli irodalom fenegyereke, egyike Déry ifjú híveinek: A talpsimogató 1954-es bemutatójáról szóló kritikáját csak évekkel később tehette közzé Indulatos utazás (1957) című kötetében. Értő méltatást írt a Theokritosz Újpesten című elbeszélésgyűjteményről (Elet és Irodalom 1967. szept.2. 35.sz. 7.), és szellemes bevezetést mondott az év december 15-én Dérynék a Kecskeméti Irodalmi Szabadegyetemen tartott műsoros estjén (l. Déry Tibor Kecskeméten. = Petőfi Népe 1967. dec. 14. 295.sz. 8.). Déry nemkevésbé jóhangulatú viszonzása Budapesten hangzott el néhány héttel később, 1968. január 16-án, az Egyetemi Színpadon. Tisztelt hallgatóság! Nagyon jóleső és kedvemre való feladat, hogy bevezethetem Abody Béla barátomnak az estjét és mindjárt egy érdekes hírrel kezdhetem a dolgot, ugyanis azzal, hogy igen rövid leszek. Ebből a közlésből következik az, hogy nem egy irodalompolitikai vagy esztétikai előadást fogok tartani, mert az a kölcsönös tiszteleten alapuló barátság, ami Abodyhoz köt, ezt nem is engedélyezi. Az ilyen baráti viszonynak két jellegzetessége van. Az egyik az, hogy az ember rosszat nem mondhat a másikáról, jót pedig nem akar. Nevetés. De én egyébként is fölöslegesnek és babonának tartom azt, hogy egy kiváló írót bevezessen az ember. A bevezető személye állítólag dísze az estnek. Én fordítva azt tartom, hogy az előadott művek adják a bevezető személynek a rangot, annak az embernek, aki a művek elé áll. Amiből az következik tulajdonképpen, hogy nekem köllene megköszönni Abody Bélának azt, hogy megengedte, hogy bevezetőt tartsak. Ehhez azonban nincs kedvem, mert hátha elbízza magát és legközelebb az utcán nem köszön nekem előre. Nevetés. Azt akarnám még elmondani, hogy irodalomtörténeti disszertáció helyett inkább személyes kapcsolatainkról fogok röviden szólni, ami azért is előnyösebb, mert avatott és nem véleményekre alapul. Körülbelül húsz éve ismerjük egymást, ismerjük és tiszteljük egymást. Ismeretünk közös irigységen alapul. Nevetés. Én elsősorban azért a páratlan precizitásért irigylem Abodyt, amellyel még élő beszédben is a leghosszabb körmondat végén egyeztetni tudja az állítmányt az alannyal. Nevetés. Mert ha a tisztelt hallgatóság figyelemmel kíséri a szónokokat, akkor meg fogja állapítani, hogy ez nem is olyan könnyű dolog. Nevetés. Abody azonban mintegy bárdcsapással be tudja fejezni a mondatot ott, ahol akarja. Én álmélkodva szoktam hallgatni az előadásait, mert elkezd egy 98
