Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)

1977 - Éva Demski: Élettörténet mint kortörténet: Déry Tibor. Filmforgatókönyv (Részlet)

1977 az elhangzottakat kísérő képsorok leírásai és hozzájuk kapcsolódó utasítások. Szakszerű leírás helyett álljon itt néhány sor 1984-es útinaplónkból, amely az Éva Demski alkotásaival való találkozás első benyomásait rögzítette: „A film. Egyetlen szóval: lebilincselő. Az operatőr lírai ké­pekkel mutatja be a Halászbástyáról Budapestet, Déry szülővárosát; az elmúlás, a búcsú képeit a farkasréti temetőből vett motívumokkal; a visszavonulás, az utolsó évek megszépítő magányát - a füredi nyaraló közel- és totálképeivel. Megdöbbentő és torokszorongató hallani egy ember hangját, aki három hónap múlva már halott, s aki számára már a puszta jelenlét, illetve a beszéd, a nyilatkozás is fárasztó; aki azon­ban tisztes igyekezettel, helyenként már erőlködve tesz eleget a vállalt feladatnak. Búcsú féligmeddig az élettől s a nyilvánosságtól. ” Legyünk a továbbiakban valamivel pontosabbak és tárgyszerűbbek: „A négy tételből álló film eleje Budapesten, az író Lotz Károly utcai házában játszódik, az utolsó két rész színhelye Balatonfüreden a Ta­más-hegyi kert. Az egyes tételek elé szerkesztői »felvezetések« kerül­tek, amelyek a német néző tájékoztatását szolgálták, s bőven éltek idé­zetekkel, elsősorban az ítélet nincs - az emlékezést és búcsúzást meg­szólaltató — szövegeiből. Különösen megragadóak a füredi kertet, a vi­rágok világát megrajzoló részletek, amelyeket a színes film parádés közelképei kísérnek. ” A kérdező, Éva Demski fiatal, kezdő riporter, s ez sajnos érezhető kér­déseinek helyenként sablonos felvetésein. A lényeg azonban Déry meg­nyilatkozásaiban van. Igaz, ezek egy része - az író családját, emigrá­cióját, politikai elkötelezettségét illetően - nem sok újat mond szá­munkra, hiszen elsősorban a német nézőközönséghez szólt. Am azok a válaszok, amelyek vallomásszerűen hangzottak el Déry munkamódsze­réről és öregkori „ távolságtartásának ” indítékairól - sok tekintetben árnyalják a róla kialakult képet. Az elmondottak ismeretében felesleges lett volna a forgatókönyv tech­nikai részének a rekonstruálása (mint azt a Stern TV portréjánál tet­tük). Megelégedtünk a film párbeszédeinek bemutatásával. Új Horizont (1989-): Veszprémben kiadott irodalmi és helytörténeti folyóirat.- Déry úr, ön abban az időben született és nőtt fel, amikor még állt az Osztrák-Magyar Monarchia. Vissza tud emlékezni gyerekkorára, ifjúkorára? Milyen volt akkor?- Mindenekelőtt meg szeretném jegyezni, hogy emlékezetem meglehetősen nyo­morúságos; különböző motívumokhoz tapad, amelyek tulajdonképpen csak szemé­lyes és nem történelmi érdekűek. Természetesen sok mindenre tudok emlékezni, ér­tékes és értéktelen részletekre; ám talán az lenne a legjobb, ha konkrétan kérdezne rá, mi az, ami érdekli. 336

Next

/
Oldalképek
Tartalom