Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)
1977 - Éva Demski: Élettörténet mint kortörténet: Déry Tibor. Filmforgatókönyv (Részlet)
1977 az elhangzottakat kísérő képsorok leírásai és hozzájuk kapcsolódó utasítások. Szakszerű leírás helyett álljon itt néhány sor 1984-es útinaplónkból, amely az Éva Demski alkotásaival való találkozás első benyomásait rögzítette: „A film. Egyetlen szóval: lebilincselő. Az operatőr lírai képekkel mutatja be a Halászbástyáról Budapestet, Déry szülővárosát; az elmúlás, a búcsú képeit a farkasréti temetőből vett motívumokkal; a visszavonulás, az utolsó évek megszépítő magányát - a füredi nyaraló közel- és totálképeivel. Megdöbbentő és torokszorongató hallani egy ember hangját, aki három hónap múlva már halott, s aki számára már a puszta jelenlét, illetve a beszéd, a nyilatkozás is fárasztó; aki azonban tisztes igyekezettel, helyenként már erőlködve tesz eleget a vállalt feladatnak. Búcsú féligmeddig az élettől s a nyilvánosságtól. ” Legyünk a továbbiakban valamivel pontosabbak és tárgyszerűbbek: „A négy tételből álló film eleje Budapesten, az író Lotz Károly utcai házában játszódik, az utolsó két rész színhelye Balatonfüreden a Tamás-hegyi kert. Az egyes tételek elé szerkesztői »felvezetések« kerültek, amelyek a német néző tájékoztatását szolgálták, s bőven éltek idézetekkel, elsősorban az ítélet nincs - az emlékezést és búcsúzást megszólaltató — szövegeiből. Különösen megragadóak a füredi kertet, a virágok világát megrajzoló részletek, amelyeket a színes film parádés közelképei kísérnek. ” A kérdező, Éva Demski fiatal, kezdő riporter, s ez sajnos érezhető kérdéseinek helyenként sablonos felvetésein. A lényeg azonban Déry megnyilatkozásaiban van. Igaz, ezek egy része - az író családját, emigrációját, politikai elkötelezettségét illetően - nem sok újat mond számunkra, hiszen elsősorban a német nézőközönséghez szólt. Am azok a válaszok, amelyek vallomásszerűen hangzottak el Déry munkamódszeréről és öregkori „ távolságtartásának ” indítékairól - sok tekintetben árnyalják a róla kialakult képet. Az elmondottak ismeretében felesleges lett volna a forgatókönyv technikai részének a rekonstruálása (mint azt a Stern TV portréjánál tettük). Megelégedtünk a film párbeszédeinek bemutatásával. Új Horizont (1989-): Veszprémben kiadott irodalmi és helytörténeti folyóirat.- Déry úr, ön abban az időben született és nőtt fel, amikor még állt az Osztrák-Magyar Monarchia. Vissza tud emlékezni gyerekkorára, ifjúkorára? Milyen volt akkor?- Mindenekelőtt meg szeretném jegyezni, hogy emlékezetem meglehetősen nyomorúságos; különböző motívumokhoz tapad, amelyek tulajdonképpen csak személyes és nem történelmi érdekűek. Természetesen sok mindenre tudok emlékezni, értékes és értéktelen részletekre; ám talán az lenne a legjobb, ha konkrétan kérdezne rá, mi az, ami érdekli. 336
