Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)
1977 - Walter Kratzer: Interjú Déry Tiborral
1977 tartozik, és ezeknek a nemzeteknek kölcsönösen tiszteletben kell tartaniuk egymást. Amint tudja, mi közös külpolitikai irányvonalat követünk. Ahhoz, hogy ezen túllépjek, nekem mind a külpolitikai érzékem, mind pedig a külpolitikai ismereteim hiányoznak. Azonkívül még a belpolitikai törvényeknek is alá vagyok vetve. Ezért az utóbbi években is előfordult velem, hogy nem publikálhattam, amit megírtam. STERN. Milyen esetekről van szó? DÉRY. Az utóbbi években két ilyen konkrét eset történt velem, de ebből csak az egyik illik ide. Az első esetben egy novelláról volt szó, amelyet önként visszatartottam, mert mint állampolgár azon a nézeten vagyok, hogy ennek közzététele nem lett volna helyénvaló. A második esetben egy oratóriumról volt szó, amelyet négy vagy öt évvel ezelőtt Budapest város megrendelésére írtam. írtam abban néhány - köny- nyen megértheti - rosszalló sort Rákosiról. Ezeket a sorokat azzal az indoklással húzták ki: hagyjuk Rákosit sírjában nyugodni, miután nincs többé sok híve. Nem volna politikus dolog egykori barátait a rossz emlékezetével provokálni. STERN. Déry úr, miért nem írta alá a szolidaritási nyilatkozatot a Charta 77 aláíróival? DÉRY. Két barátom jelenlétében tudakolták meg tőlem, hogy ezt a nyilatkozatot aláírnám-e. De mindhárman kijelentettük, hogy több okból nem tesszük ezt. Szolidárisnak nyilatkozni talán erkölcsi követelmény lett volna. Ezt azonban gyakorlati haszon nélkül való, demonstratív nyilatkoznak tartottuk azok számára, akik felé egy ilyen állásfoglalás irányult volna. A fő oka azonban a „nem”-nek az volt, hogy a mi helyzetünk itt, Magyarországon olyan kedvező, hogy szinte kormányunk elárulásának tekinthetnénk, ha a nyilatkozat aláírásával külpolitikailag megnyilvánulnánk. Ezzel kormányzatunkat nehéz külpolitikai helyzetbe hoztuk volna. STERN. Egyáltalán miként viszonyul ön a Charta 77-hez? DÉRY. Nem ismerem a szövegét, nem olvastam. De ahogy hírlik, olyan nyilatkozat, amelyik arra szorítkozik, hogy Csehszlovákia szocialista rendjén bizonyos jobbításokat javasoljon. Úgy tetszik nekem, hogy ez a nyilatkozat nem volt államellenes. Ámde ha jóhiszemű vagyok, föl kell tennem, hogy a másik félnek is, vagyis a csehszlovák hatóságoknak is volt bizonyos alapjuk arra, hogy a Charta aláírói ellen eljárjanak. STERN. Magyarországon is indokolt volna egy efféle Charta? DÉRY. Azt hiszem, nincs egyetlen ország sem, amelyikben az emberi jogok tökéletesen megvalósultak volna. De amennyire meg tudom ítélni, Magyarországon a lehetőség szerint tiszteletben tartják az emberi jogokat. Én néhány éve mindenképp nagyon visszavonultan élek, és nincs közvetlen kapcsolatom az úgynevezett egyszerű néppel. Véleményemet abból az anyagból merítem, amit a bel- és külföldi sajtóból veszek, meg a hírekből, amelyek beszivárognak otthonomba. Jóllehet ezek nem mindenben megbízható hírforrások, azt hiszem, hogy a kép, amelyet a polgári és művészeti életről Magyarországon kialakítok, nagyjából-egészéből helyes. 320
