Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)
1977 - Walter Kratzer: Interjú Déry Tiborral
1977 sebb-nagyobb eltéréssel, rendszerint rövidítésekkel. Gyors munkának tűnik, mert a szereplők neveit igencsak hibásan írja: Déri (!), Wemer Kreutzer (!). A legfeltűnőbb azonban az, hogy Déry szavai mellett többször is közli a feleség magyar nyelvű közbeszólásait, amelyek teljes egészükben hiányzanak a német változatból (feltehetően azért, mert a hangszalag leírója nem is értette azokat). E közbekotyogásoknak nem is annyira a tartalma az érdekes (bár az is jellemző), hanem puszta léte. Ez ugyanis arra a váratlan felismerésre késztet, hogy a beszélgetésről egyidejűleg két hangfelvétel is készült. A „másikat”, a német vendég tudta nélkül rögzítettet, amelynek leirata Böbe szavait is megörökítette - nem kétséges - a belügynek a „poloskája" fogta. -A nyolcvannegyedik életévében lévő írót- szabadulása után másfél évtizeddel is megfigyelték, sőt lehallgatták! A kérdések egész raja rebben fel előttünk. Vajon volt-e erről Déry éknek tudomása? Az író néhány hűségnyilatkozattal felérő kijelentése, s az, hogy egyetlen szóval sem említi gulliveriádáját, amelyet - ezek szerint - még senkinek sem mutatott meg - azt sejteti, hogy talán igen, volt; vagy legalábbis Déry gyanakodott. - S hogyan került a jelentés Aczél György asztalára? Netán ő volt a megrendelő? Nem tudható. Valószínű, hogy hivatalból kapta meg mint miniszterelnök-helyettes, s eltette azt kéziratgyűjteményébe — a Déryre vonatkozó többi politikai irat mellé, mint például az első bécsi kiutazás sajtóvisszhangjának összefoglalását (Ms 6058/128), a Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválfőpróbájáról szóló jelentést (Ms 6058/132), vagy a börtönben keletkezett írások másolatait (Ms 6058/267- 275). - S akkor még nem is szóltunk a lehallgatás technikai és személyi vonzatairól. Ezek kiderítése azonban már nem tartozhat feladataink közé. Dérynének a belügyi jelentésben található közbeszólásait kiemeltük abból s kurzívval szedetve az interjú szerkesztetlen szövegének a megfelelő helyeire tettük át. A színjáték így válik teljessé. Szerkesztett összefoglaló STERN. Déry úr, ön a magyar irodalom nagy öregének számít. Milyen az ön helyzete, írhat-e, és publikálhat-e állami nyomástól mentesen? DÉRY. Ami engem személyesen illet, az úgy van, hogy én bizonyos kivételes helyzetet élvezek, mert úgy vélik, hogy az öregkori bölcsesség az öregkori butasággal vegyülve nem képes nagy kárt okozni. Ez azt jelenti, hogy írhatok mindent, ami csak tetszik, s amihez csak kedvem támad, de szükséges tekintettel külpolitikai viszonyainkra. STERN. Mit ért ezen? DÉRY. Azt értem ezen, hogy Magyarország a szocialista államok szövetségéhez 319
