Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)
1977 - Walter Kratzer: Interjú Déry Tiborral
1977 Walter Kratzer: Interjú Déry Tiborral Kiadatlan. - A beszélgetés 2 + 7 f terjedelmű (szerkesztett és szerkesz- tetlen) gépiratmásolata Walter Kratzer Dérynék címzett Bécs, 1977. március 10-i keltezésű levelének mellékleteként a PIM Déry-hagy- atékának 70., Szerződések, elszámolások kézirattári egységében. - Az MTA Könyvtára Kéirattárában (Aczél hagyaték) Ms 6058/137. számon Déri (sic!) Tibor beszélgetése Werner Kreutzer (sic!) újságíróval, a Stern c. lap munkatársával címmel ismeretlen eredetű - 6 f. terjedelmű - gépirat (jelentés?) az interjú magyar fordításával. A Walter Kratzer által megküldött szerkesztett szöveget közöljük - Csala Károly fordításában, kiegészítve azt az Aczél-hagyatékból előkerült szerkesztetlen változattal. Tárgyi és életrajzi vonatkozások: Walter Kratzer, a Der Stern bécsi szerkesztője - Déryné naptárnoteszének bejegyzése szerint 1977. március 8-án kereste fel az írót Lotz Károly utcai otthonában, hogy interjút készítsen vele; természetesen a még mindig aktuálisnak tetsző Charta 77-ről. S a beszélgetés jegyzőkönyvszerű, szerkesztetlen és - feltehetően - közlés számára megszerkesztett változatait két nappal később Kratzer már küldte is Budapestre, minden bizonnyal jóváhagyás végett. (Bár nem tudunk arról, hogy az így elkészült anyagot a Der Stern közzétette volna.) Az ARD interjújához hasonlóan ezúttal is mindkét változatot közöljük. A szerkesztetlen változat ezúttal is a kérdező rámenősségét tükrözi, aki mindenáron - a hazai hatóságok - kritikusabb megítélésére igyekezett interjúvoltját rávenni. Ugyanitt tanulságos végigkövetni Déry óvatoskodó védekezését is, amely időnként az idős ember „ tájékozatlanságára ” és „feledékenységére ” is hivatkozgatott. - Tartalmilag egyetlen új motívum érdemel figyelmet a beszélgetésben: a kiadatlan és visszatartott művek közül Déry következetesen csak kettőt említ: a cím szerint meg nem nevezett „novellát" (a Sirályháton címűt) s a Buda és Pest egyesülésének százéves évfordulójára írt oratórium kihagyott részeit; ugyanakkor következetesen hallgat a dr. Nikodémusz Lázár híres útikalandjairó/. S rendkívül tanulságos az Aczél-hagyatékból előkerült magyar szöveg elemzése is. A szerkesztetlen német eredetivel való összehasonlítása arról győz meg, hogy a fordítás nem erről készült. Pontosan végigköveti a válaszok gondolatmenetét - s helyenként mondatait is -, ám ki318
