Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)
1976 - Oltyán Béla: Déry Tiborral - írói világa tájain. Beszélgetés
1976 * Déryt telefonon hívják. Míg kint van, felesége folytatja az előbbiek kiegészítését, s Déry spanyol nyelvismeretét is említi. Kérdésemre: tud-e arról, milyen volt a gyermek Déry német és magyar nyelvtudásának aránya; vagyis a német mellett mikor, hogyan kezdte a magyar tanulását, melynek oly kivételes erejű stilisztájává vált, elmondja: egyszerre és párhuzamosan. Édesapjával eszmélése óta magyarul beszélt. Déry Nordeney-beli gyógyüdülése időszakából például kedves hangú, magyar nyelvű, édesapja által írt levelezőlapok maradtak meg. A következő kérdés újra a visszatérő Déryhez szól:- 1942-ben több regénye jelent meg (Igenis úrfi, A belga kisasszony, A peches ember, A selyempongyola, Vtkendház Gödön). Életművéhez tartozónak érzi ezen írásokat vagy tekintsünk el számontartásuktól?- A Budapest Könyvkiadó Vállalat biztosított számomra rendszeres és folyamatos megjelenési lehetőséget. E sorozat abba a kategóriába tartozik, mint a fordított könyvek egy része: megélhetési körülményeimet voltak hivatva biztosítani. Feltételt teremteni az igazi írói tevékenységhez. Nem tartoznak minősíthető életművemhez.- Egyik nyilatkozatában azt mondja: „előbb voltak prousti érzései, mint ahogy Proustot ismerte”. Azt hiszem, érvényes ez Kafkára vonatkozóan is. Mégis: a pálya önkörén belüli vizsgálódások sokszor nem elég hangsúlyosak, s a párhuzamok helyett a hatásátvételeket emelik ki. Nem tartja ezt igazságtalannak?- Kevéssé ismerem a munkáimról írt kritikákat. Amit ismerek, azok inkább a párhuzamokra utalnak, s ezt tartom igazságosnak.- Milyen módszerrel tervezi, készíti elő nagyobb lélegzetű alkotásait? írásos terveket, vázaitokat készít-e?- írásos terveket, vázlatokat ritkán, s csak bizonyos vonatkozásban készítek. Előfordul, hogy (mint A befejezetlen mondat esetében) valami „személyi lap”-félét írok az egyes szereplőkről, adataikról, külső-belső tulajdonságaikról. De inkább gondolatban, képzeletben alakítom ki a vázat, amely kidolgozás közben tovább alakul, bonyolódik, változik.- Sokszor leírta, hogy inkább kérdező írónak vallja magát. De az olvasónak az a tapasztalata, válaszoló író is.- Lukács Györgynek is az volt a véleménye: „ítélkező”, válaszoló író is vagyok. Nem tudom. Talán azért mondom magam kérdező írónak, mert ahogy múlik az idő, ifjúkori határozottságom mintha fellazulna. Mintha kevesebb bizonyosat tudnék az életről. De azt is mondhatnám: túl jól ismerem ahhoz, hogy tisztában ne legyek az egyes válaszok lehetséges ellenválaszaival, kérdőjeleivel.- Kiket olvas a mai irodalomból?- Akik elküldik nekem a könyveiket. Sajnos, kevés időm jut már olvasásra, lassan dolgozom, a magam munkája foglal el.- Jelenleg min dolgozik?- Folyamatosan dolgozom, de már keveset. Most fejeztem be és adtam le egy 60 309
