Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)
1976 - A fényképészetről
1976 oldalas elbeszélést; írom A napok hordaléka újabb darabjait. Állandó munkát jelent a különböző új kiadások korrektúráinak átnézése, javítása is. * Lenne még kérdésem, de rég túlléptem a Déry által előre jelzett egy órát. Egykor ültünk le s már 3 felé közelít. Megköszönve az alkalmat s szíves fáradozását, elköszönök. A fényképészetről Először: Új Tükör 1976. dec. 19. 51.sz. 12. - Javítás nélküli gépirat- másolata a PIM Déry-hagyatékának 63., Beszédek, cikkek, műfordítások kézirattári egységében: Cikkek 2 pallium. Tárgyi és életrajzi vonatkozások: az Új Tükör fenti számának 12-13. oldala Dubrovnikot mutatta be. Jobbra Gink Károly egész alakos fotója: az Óváros totálképe az öböl felől; baloldalt Déry Tibor két írása: Dubrovnik címmel részlet az ítélet nincs 12. Hogy szeretett volna élni, s nem értett hozzá című fejezetéből; alatta a rövid eszmefuttatás a fényképészetről, amely egyfajta tisztelgés is Gink Károly művészete előtt. A fényképészetnek s oldalági rokonának, a mozgó fényképészetnek tudtommal nincs múzsája, pedig megérdemelné, szüksége is volna rá. Alig van ma a világon - művészet? ... mesterség? - , melynek annyi kedvelője s egyben kontárja volna, mint ennek a szép szakmának: amerre lép az ember, csattognak a fényképezőgépek, látleletet venni a világ állapotáról. Vagy inkább a magunkéról? ... arról, mi hogyan látjuk a teremtést? A közhiedelemmel ellentétben, az objektív távolról sem objektív, a világra irányulva, bennünket is felmutat. ízlésünket, képzelőerőnket, a természethez, embertársainkhoz fűződő viszonyunkat, árulkodóbban, mint sok önvallomás. A fénykép mindig önarckép is. Persze a kis gépnek vannak más veszélyei is: a világon jártunkban, mialatt a gép tokja oldalunkat verdesi, „szüzsé”-ket keresünk a teljes valóság helyett. De azért - gondolom - mégse féljünk tőle: világunkban, mely oly kevés alkalmat engedélyez önálló gondolkodásra, cselekvésre, néha-néha mégiscsak felszabadítja az ember ősi játék- és alkotókedvét. 310
