Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)

1974 - Réz Pál: Déry Tibor. Tv-interjú

1974 esetében a szeretet váltja föl egy bizonyos idő múlva, az, ami férfit, nőt egymáshoz köt hu­zamosabb időn át, az a forradalmi szerelem korszakából átlényegül, emberi szeretetté vá­lik idővel, ez egy kicsit talán iskolás megfogalmazás, de a közhelyeknek is van igazuk. Na most kérlek, én életemben valóban gyakran voltam szerelmes, de mindig hű szerelmes vol­tam, azt akartam mondani, hogy egy eset kivételével, mire hirtelen eszembe jutott valami, úgy látom, hogy abban az egy esetben is hűséges szerető voltam, és ...- Hány feleséged volt?- Csak három, kettőtől elváltam, a harmadikkal élek, nagyon jól, mondhatnám, hogy szabadságomat, munkámat, munkám sikereit félig-meddig neki köszönhetem.- És már lassan húsz éve vagytok házasok.- Nem tudom, kérlek, éveket nem tudok, nagyon sok már, de kevés még mindig. Miről beszéltünk?- A nőkről.- A nőkről általában. Általában minden ember életében vannak méltó szerelmek, és van­nak méltatlan szerelmek. Ez tulajdonképpen az érzelmek nemességét nem befolyásolja, az ember lehet egy kurvába is szenvedélyesen és őszintén szerelmes, holott, mondjuk, az a kurva nem érdemli meg. Itt az aktív érzelemnek a minőségét kell mindig megvizsgálni, azt hiszem, hogy én mindig őszintén voltam szerelmes, még akkor is, mikor rövid ideig.- Mik azok az örömök, a mindennapi életnek azok az örömei, amelyeket...- Sorold fel kérdésekben, hogy ...- Olvasol-e?- Kíváncsiságom apadván, egyre kevesebbet olvasok, inkább a kedvenc szerzői­met - nem kedvenc szerzőimet, utálom ezt a szót -, kedvelt szerzőimet olvastom te­hát. Példaként: Proustot, van a német Kleistnek egy regénye, Kohlhaas Mihály a cí­me, az irodalom egyik legnagyobb alkotásának tekintem. Sajnos, arra jövök rá, hogy ezeket sem nagyon veszem már elő. Azelőtt alig múlt el esztendő, hogy Proustba be­le ne lapoztam volna, egyik-másik kötetébe, most már erre sem igen érek rá.- Zene?- Zenéhez tökbuta vagyok, nem értek hozzá semmit.- Hogy tetszett például a saját színdarabod, a Popfesztivál zenéje?- Az tetszett, de lehetséges, hogy azért tetszett, mert nem értek hozzá.- Evés, ivás?- Evésről nekem csak fiatalkori emlékeim vannak. Például emlékszem arra, hogy diákkoromban, később, már úgynevezett ifjúkoromban is, holott még a szülői házban éltem, tehát el voltam látva, egyik legnagyobb örömöm az volt, hogy vettem ÍO fil­lérért vagy 20 fillérért sonkazsírt, amit a hentesüzletekben külön lehetett kapni, vet­tem hozzá barna rozskenyeret, és azzal átmentem Budára, lementem a rakpartra, le­ültem a lépcsőre, és ott írtam és ettem. Ez az egyetlen lukulluszi emlékem az életem­ből, mert egyébként nem szeretek enni, pláne most.- Rengeteget dohányzol mostanában.- Nem rengeteget, tizenkettőt napjában. A cigarettásdobozaimra mindennap rá­írom, hogy hánnyal kezdem, ma jóval túl fogom haladni. 254

Next

/
Oldalképek
Tartalom