Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)

1974 - Réz Pál: Déry Tibor. Tv-interjú

1974- Azon veszem magam észre, hogy most újabban, öregedvén, jobban ragaszkodom a tényékhez, mint azelőtt. Azelőtt a képzeletemnek sokkal több, nagyobb szerepe volt, mint mostanában. Most az érzem, hogy jobban kötődöm az anyaghoz, a talpam a földre kívánkozik. Lehetséges, hogy ez átmeneti stádium, hogy majd megint fogok hülye verseket írni.- Igen, a szürrealista korszakodban óhatatlanul több volt a fantázia szerepe, gondolom, mint ezekben az írásokban. Hogy telik egy napod itt a Tamás-hegyen?- Elég különc menetrendem van. Én éjszaka szeretek dolgozni, amikor a legnagyobb a csönd, és a legkevesebb az eltérítő mozzanat az életemben. Ülök az asztalomnál, és egymagámban vagyok, én elég későn fekszem, 2, 3, 4 órakor, attól függ, hogy mennyire foglal el a munkám vagy az olvasmányom, és elég későn kelek, 11 óra, mire megreggelizek, utána sétálok egy kicsit a kertben, nagyon keveset, egyre kevesebbet, a kutyámmal játszom, aztán 12 óra tájban elkezdek dolgozni, dolgozom ebédig, az 3 óra, utána lefekszem, alszom. Erre külön figyelmeztetlek téged, hogy kitűnő alvó vagyok. Tudod? ...- Azt szokták mondani, ha öregszik az ember, nehezebben alszik el.- Szóval ebben is különc vagyok - bocsánatot kérek -, jól alszom, általában napi nyolc órát tudok aludni, tehát alszom azt a bizonyos éjjeli műszakomat, és aztán alszom délután 4 órától kb. 6-ig, 7-ig. Ilyenkor a vendégeim mindig megbotránkoznak, mert előbb akarnak jönni, én pedig szigorúan alszom tovább, és aztán járkálok a kertben megint, vacsorázom, nem sokat, és ...- Szerencsés fizikumod van, ahogyan anyádnak is az volt.- Igen, igen.- Ha úgy vesszük, a te életed nem készített elő arra, hogy megérd a nyolcvan évet, sőt lényegesen többet, remélhetőleg, és ilyen egészségben. Cigarettáztál, cigarettázol, szivarozol, börtönben ültél, nyomorogtál, éheztél, rengeteget éltél külföldön, igazán nem éltél egészséges életmódot, a szónak ebben a klasszikus értelmében. Annak idején még támadólag is írták rólad, hogy nagy, túl nagy műgonddal dolgozol, és túl lassan dolgozol. A flaubert-i munkamódszert emlegették veled kapcsolatban, emlékszel? Az ötvenes években. Mit jelent ez? A technikai része érdekelne a munkádnak. Kézzel írsz-e vagy géppel, füzetbe, hogy javítsz? ...- A technikai részt, azt könnyen el tudjuk intézni. Állandóan kis alakú füzetbe írok, most már tíz vagy húsz éve, ezek felszaporodtak a padláson. Általában ülve szoktam írni, nem asztalnál, hiába ülök az íróasztalomnál, a térdemre teszek két vagy három könyvet alátétnek, arra ráteszem a füzetet, és így írok. Ezt meg tudom csinálni autóbuszban is, általában minden lehetséges pozícióban. Ez volna a technikai része.- Sokat javítsz?- Elég sokat javítok, annak ellenére, hogy tulajdonképpen már csak akkor írom le a mondatot, amikor elkészült a fejemben, ez az oka annak, hogy lassan írok. Tehát igyekszem, használjuk ezt az ostoba kifejezést, nyomdakészen írni. Ebből persze soha nem lesz semmi, mert rengeteget kell javítanom, meglehetősen „dadás” vagyok ebben a kérdésben. Most, ennél a legutolsó kisregényemnél, melyről az előbb beszél247