Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)
1974 - Réz Pál: Déry Tibor. Tv-interjú
1974 Réz Pál (1930-): irodalomtörténész, a Szépirodalmi Könyvkiadóban Déry műveinek gondozója, szerkesztője.- Azt hiszem, az életkortól függ, hogy hol lehet a legjobban dolgozni. Én ezt a mostani korszakomat tartom a legnyugalmasabbnak, ezzel vagyok a legjobban megelégedve. Az a véleményem, hogy az ember csak aggastyán korában tud jókat írni és jól írni. De nyilvánvaló, ha az ember fiatal, akkor tulajdonképpen az, amit ihletnek neveznek - nem szeretem a szót —, határozza meg azt, hogy milyen lendülettel és milyen teljesítőképességgel tudja megírni a maga mondanivalóját. Én sokféleképpen írtam, és amikor írtam, és amikor jól tudtam dolgozni, akkor boldog voltam. írtam autóbuszülésen, írtam börtönben is ...- A G.A. úr X.-bent.- Igen, és azt hiszem, nem a legrosszabbul sikerült könyvek azok, melyeket rossz körülmények között írtam. Tehát a G.A. úr X.-bent a börtönben, ami nem volt ideális, eszményi íróasztal.- Most befejeztél egy új regényt, amit nem olvasott még senki sem. Gondolom, hamarosan meg fog jelenni. Csak a címét tudom: A félfülű. Ugye?-A félfülű, és alcíme is van: Rémtörténet.- Miért Rémtörténet az alcíme?- Levágják egy embernek a fülét ...- Nem azt akarom, hogy a történetet elmeséld.- Nem, ne is mondasd el velem, mert nem szeretném, és rosszul mondanám el természetesen.- Ma játszódik? Napjainkban?- Persze, 1973-ban, sőt 74-ben.- Magyarországon?- Olaszországban. Mégis kérdezel.- Megtörtént eseről szól vagy egy ...?- Szóval nem kérdezel a könyvről, ugye? Most már belekényszerültem, most már mondom. Tehát egy megtörtént esetről. Egy amerikai milliomos unokáját rabolják el olasz brigantik, akikről nem lehet tudni, hogy egyszerű haramiák-e, vagy pedig valamilyen emberbaráti szervezetnek a terrorkülönítménye. Fogva tartják öt hónapon át, mert a nagyapja nem akarja megfizetni a kért váltságdíjat, a 9 millió dollárt. Nem csoda. Tehát levágják a fél fülét, elküldik az öregúrnak azzal a biztatással, hogy a többi testrésze is következik, ha nem fog fizetni. Végül aztán megállapodtak 2 900 000 dollár váltságdíjban, ezt az öreg leszurkolta, és megkapta a félfülű unokáját.- Ez nagyjából megtörtént eset, egy ...- Ez nagyjából megtörtént eset, amit én egy külföldi képes folyóiratnak a folytatásos riportjából vettem át, azt hiszem, majdnem minden mozzanatát, csak hozzátéve a magaméból azt, amit érdemesnek tartottam.- A régebbi írásaidban és az újabbakban is milyen a valóságnak, a megtörtént életnek és a képzeletnek a viszonya? 246
