Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)
1973 - Nem pusztán a téma érdekelt. (A Képzelt riport egy amerikai pop-filmfesztiválról című kisregény keletkezéséről)
1973 Tóth László, József alakítója, Almási Éva (Eszter), Emyei Béla (a Tanú); színes riport számolt be a darab próbájáról (Nagy Judit: Mákony a magány ellen), s két tanulmány is kapcsolódott Presser Gábor zenéjéhez (Vitányi Iván: Zene és ifjúság, Vukán György: A muzsikus és a beat). Természetesen Déryt is megszólaltatták, sőt az összeállítás élére állították, bár e rövid megnyilatkozásból egyértelműen kitetszett, hogy az ő pesszimisztikus és filozófiai vonatkozásokkal átszőtt műve és a megzenésítés csak tematikusán és a külső cselekmények vonalán kapcsolódik egymáshoz. - A Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról már nyilatkozott korábban Körmendi Juditnak adott riportjában (Látogatás Déry Tibornál. = Film, Színház, Muzsika 1972. júl.29. 31.SZ. 6-7.., kötetünkben: 204-208.), s bevezetőnk néhány fordulata, kifejezése közvetlenül is rímelni látszik e korábbi közlésre. Ezért talán nem tévedünk, ha a szerkesztő lapalji megjegyzése nyomán - Részlet egy magnetofon interjúból arra gondolunk, hogy a hetilap Körmendi Judit korábbi interjújának magnós „nyersanyagát" tette közzé. (Más interjúról e kérdéskörből ugyanis nincs tudomásunk.) A hangfelvétel hangsúlyosan szól a kisregény forrásául szolgáló amerikai folyóiratokról. Kettő közülük ma is kézbevehető a PIM Könyvtárában: a Newsweek (New York) 1970. augusztusi száma a hippyk vándort ásairól/csavargásairól cikkezik, az Esquire (Chicago) ugyancsak 1970. augusztusi száma pedig részletes beszámolóban eleveníti fel az altamontai koncert eseményeit (Ralf J. Gleason: Aquarius Wept), mi több az illusztrációi között az interjúban említett „hatalmas duplaoldalas ” képeket is megcsodálhatjuk. Néhány évvel ezelőtt kezembe került egy csomó amerikai folyóirat. Mikor lapozgatni kezdtem bennük, az érdeklődésemet egy pop-fesztiválról szóló nagy képes riport keltette fel. A pop-fesztivál Woodstockban zajlott le. Az érdekes szöveget hatalmas duplaoldalas képek illusztrálták. Már maguk a képek is izgatták a képzeletemet, de ezt még felülmúlta a kísérőszöveg, amely nagy részletességgel, meglehetősen pontos és döbbenetes beszámolót adott arról, hogy mi is történt ezen a pop-fesztiválon, hogy hogyan vetkőztek ki a részvevők emberi mivoltukból, hogyan tört ki a tömeghisztéria, amely aztán számos halálos áldozatot is követelt. Az események egyébként később könyv alakban is megjelentek, de [az] a riporthoz képest új szempontokat nem adott, teljesen azonos volt azzal, amit én már amúgy is ismertem. Nos, a woodstocki események mindaddig nem hagytak nyugodni, míg hozzá nem fogtam, hogy gondolataimat írásban rögzítsem. Szeretném hangsúlyozni, hogy könyvem, a Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról nem a megtörtént eseményt dolgozta fel, az csak inspirációt adott. Gondolom, azon senki sem akad fenn, hogy az írásra az életnek nem valamilyen általam átélt eseménye, hanem egy olvasmány indított el. Ilyesmi már más íróval is előfordult. Köztudott például, hogy Stendhal re215
