Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)
1970 - „Egy hajszállal merészebbnek lenni”. Válasz egy körkérdésre
1970 „Egy hajszállal merészebbnek lenni” Válasz egy körkérdésre Először: Holmi 1991. jan., l.sz. 14-16. Réz Pál bevezetőjével. - Gép- iratmásolata a közzétevő tulajdonában és a PIM Déry-hagyatékának 63., Beszédek, cikkek, műfordítások kézirattári egységében: Cikkek 4 pallium. Jobb felső sarkában Déry kezeírásával: „Nem jelent meg. ” Eredeti címe: Körkérdés „Új írás”. Közleményünk élére a Réz Pál által kiemelt szavakat tettük. Tárgyi és életrajzi vonatkozások: a legegyszerűbb, ha átadjuk a szót Réz Pálnak, szó szerint átemelve bevezetőjét a Holmi jelzett számából: „Az Új írás szerkesztősége 1970 elején körkérdést intézett általa kiválasztott magyar írókhoz: »1. Hol és hogyan érte Önt hazánk felszabadulása? 2. Mit jelentett az Ön életében, írói programjában ez a nagy fordulat? Művei közül melyikben sikerült a legtöbbet kifejeznie a negyedszázados átalakulásból? 3. Véleménye szerint irodalmunk hű képet hagy-e az utókorra az elmúlt huszonöt évről, vagy adós maradt még lényeges események és jellegzetességek megörökítésével? Magyarán szólva: mit kellene még megírni? 4. Miben tudja lemérni leginkább a felszabadulás utáni változásokat? 5. A társadalom és művészet milyen kérdései foglalkoztatják? Mivel van a legtöbb vitája?« 47 író válaszolt, köztük Hajnal Anna, Illés Endre, Rónay György, Veres Péter, Zelk Zoltán, leveleiket a januári és februári szám közölte. Déry Tibor válaszát - talán felsőbb utasításra - nem közölték. Déry, noha megszokhatta, hogy írásait olykor visszaadják, vagy törlésekre, javításokra kérik (még akkoriban is), ezúttal - nem tudom, miért - különösen felháborodott és elkeseredett. A cikk másolatát nekem adta, és ráírta: nem jelenhetett meg! A válaszlevél indulatai, megállapításai ma már alighanem közhelynek tűnnek. Miért adjuk közre mégis? Egyrészt mint irodalomtörténeti, vagy inkább kortörténeti adalékot. Másrészt azért, mert a feladat, amit az író kijelöl, égető szükségből most vált lehetőséggé. Végül avégett, hogy az utolsó bekezdés olvastán ki-ki eltűnődhessen: vajon az intést, amit Déry Tibor önmagához, a magyar írókhoz és az irodalompolitikusokhoz - »gyámoUtóinkhoz« - intézett, mennyire fogadták meg a címzettek?” A magunk részéről csupán annyit tennénk hozzá az Új írásnak adott válasz keletkezéséhez, hogy a kék fogalmazási füzet tanúsága szerint Déry ugyancsak 1970 első hónapjaiban dolgozott a Sirályháton című elbeszélésén (l. Sirályháton . - Dr. Nikodémusz Lázár híres útikalandjai. Bp., 1993. Balassi Kiadó), amely — gettójelenteivel — szintén össze159
