Kalla Zsuzsa - Takáts József - Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 13.; Kultusztörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 2005)
Kovács Ida: Bébé, a festő. Ottlik Géza és a képzőművészet
Azt, hogy a művet meg kell alkotni, későbbi (1957 utáni) írásaiban nem teszi többé vita tárgyává, ellenkezőleg, evidenciává alakítja, a rögzíthetőség-inter- pretálás problémakörét azonban egyik legfontosabb gondolatává avatja. Tulp tanár anatómiája és az Udvarhölgyek Az Iskola a határon lapjairól tudjuk, hogy a kőszegi katonai alreál növendékeinek módjukban állt a folyosókra felaggatott sok reprodukció között az alábbiakban leírt képek alapos tanulmányozására is: „[...] észrevette például a főlépcsőház faburkolatos falán kiakasztott képeket, a beüvegezett színes olajnyomatokat, amikkel a folyosók is tele voltak. Az egyiket meg is jegyezte magának, mert furcsa volt. A földszint és az első emelet között, a jobb oldali lépcsőszárny fordulójában lógott: elolvasta a címét: Tulp tanár anatómiája"27 A festmény tagadhatatlanul bírhatott valamiféle vonzerővel az író számára, a kép nézegetését a könyv tartalomjegyzékébe is felvette, a szövegben pedig nyolc alkalommal tér vissza rá. Ennek ellenére a képleírás igen szűkszavú, szinte jegyzet-tömörségű: „A lépcsőn megint nézegettem a képeket, sokkal figyelmetlenebből, mint eddig, s a fordulóban egy pillantást vetettem a „Tulp tanár anatómiájáéra. A puffadt hulla, amelyet a kalpagos németalföldi sebészek körülvesznek, egy kicsit emlékeztetett Orbán Elemérre."28 Rembrandt festménye, a Dr. Tulp anatómiája 1632-ben megrendelésre készült, a művész korai munkája, első ún. portré-csoportképe. A kép egy anatómiai előadást - boncolást - ábrázol, amelynek során a professzor hallgatóitól körülvéve éppen egy kiterített mezítelen férfi holttest bal karjának feltárását végzi. A kalapos orvostanárt kezében sebészollóval látjuk, tőle jobbra, szoros félkörben helyezkednek el fedetlen fővel, egyforma, fehérgalléros fekete ruhában tanítványai. Az a momentum, hogy az Iskola a határon elbeszélője a festmény egyik alakjáról iskolatársai valamelyikére asszociál, feltehetően hatott a kutatókra, akik a képnek szimbólum- vagy kulcs-jelleget kívántak tulajdonítani. Korda Eszter a Rembrandt képet elemző tanulmányában29 annak szellemében járt el, miszerint „Az irodalmi mű és a képzőművészeti alkotások között létező analógiákat hasznosítanunk kell"30, így a festmény regényben való szerepeltetésének okát keresve megállapítja: „A csoportkép elsődleges jelentése az az értékrend és világkép, amely a közösség összetartását és a tudást helyezi előtérbe."31 Végül leszögezi: „A Tulp tanár anatómiája [...] nemcsak egy refe- renciális intertextus, és nemcsak egy olyan embléma, ami egy művön kívüli valóságdarabra utal (egy festményre) hanem önembléma is. Magába sűríti a regény üzenetét."32 A tanulmányíró a növendékek egyik felettesét, Schulze tiszthelyettest Tulp doktorral azonosítja, mint olyant, aki hatalommal bír az újoncok felett. Korda Eszter, amíg végkövetkeztetéséig eljut, a festmény mind a nyolc szövegbéli előfordulását megvizsgálja. Káldi Katalin dolgozatában33 szintén a Rembrandt-kép jelentésmezőit kutatva, végeredményként Tulp tanárt magával az íróval teszi behelyettesít275
