Kalla Zsuzsa - Takáts József - Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 13.; Kultusztörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 2005)
Szvoboda Dománszky Gabriella: Árgyélus királyfi és Tündérszép Ilona a Vigadóban
Moritz von Schwind: Monostatos az alvó Pamínához lopakodik, hogy megcsókolja Pesten a Nemzeti Múzeum kifestése kerül sorra először, és így a Vigadót nem fonja körül az ideológiai-politikai elvárások sürgető kényszere. Az építész Feszi Frigyes - és a mögötte álló műértői-tudósi kör - egy elkötelezetten nemzeties, történelmi-művelődéstörténeti jellegű programot koncipiált, amit a Vigadó rendeltetéséhez illő, antikizáló allegóriákkal igyekezett könnyíteni. A história megjelenése egy szórakozóhelyen tulajdonképpen nem nélkülözi a hagyományokat, sem kül-, sem belföldön. 1843 nyarán például a Pilvax kávéház felújítása során rendelt a tulajdonos történelmi jellegű díszítést az oldalfalak hosszan elfutó boltíveibe. Laccataris Demeter (1798-1864) arabeszkek- től és füzérektől környezve egy-egy híres magyar előd arcképét festette ide „al fresco"-technikával. A később oly híressé vált kávéházat Werbőczy, Zrínyi, Rákóczi, Szt. István, Mátyás király, és Révay arcképei díszítették, Petőfiék is ezek között gyülekeztek és lelkesedtek. „A festés igen sikerült" - állapította meg a Regélő.8 Külföldi példa lehetett a müncheni Odeon, vagy a kölni Gürzenich. Feszi eredetileg több, gazdagon tervezett történelmi tárgyú szoborsorozattal képzelte el az épület ékesítését, és úgy tűnt, hogy a pesti táncpalota rangos nemzeti emlékhellyé formálódik. De az évekig tartó munkálatok során egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a dekoráció eredeti szigorú konceptusa és az épület könnyed funkciója között mind a megrendelő polgári testület, mind a közönség feszültséget érez. Feszi szoborprogramjának ide sorolható részéből így csak a párkányzat királyportré-sorozata és a homlokzat oszlopain látható, különféle táncokat allegorizáló nőalakokat ábrázoló dombormű-ciklus valósult meg. A plasztikai díszek csökkentése nagy kár, mert ekkor még igen kevés köztéri szobor volt Pesten. A díszítés munkálatai a 60-as években félbemaradtak, és az eredeti elképzeléseket a későbbi befejezéskor, az 1880-as években már nem vették figyelembe.9 Más a helyzet a falképekkel, amelyek a 60-as években mind megvalósultak. A program összeállítása igen kényes feladatot rótt az alkotókra, mivel a ma236
