Kalla Zsuzsa - Takáts József - Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 13.; Kultusztörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 2005)
Szvoboda Dománszky Gabriella: Árgyélus királyfi és Tündérszép Ilona a Vigadóban
gyár történeti ikonográfia témakészlete hagyományosan nélkülözi a vidám és könnyed jeleneteket, amelyek itt helyénvalók lettek volna. Magyarán - nem volt mit megfesteni. Lotz - Rahl támogatásával - antik mitológiai tematikát javasolt, de ezt elhárították, hisz az egész kifestés lényege a „nemzeti iskola" érvényre juttatása volt, ehhez pedig magyar téma kellett. Ipolyi Arnold - a magyar művészettörténet-tudomány egyik úttörője - leírta, hogy ekkor az ő javaslatára fordultak egy régi magyar széphistória, az Argius (Árgyélus) királyfi és Tündér Ilona című népszerű, széles körben jól ismert mese felé.10 Ipolyi, mint ismeretes, többek között a magyar ősvallás kutatója volt, ő a magyar mondavilág részének tekintette e történetet. Az Argirus... valójában egy antik eredetű, a középkorban elterjedt európai vándor-mese, Ipolyi szerint a királyi udvarokban megjelenő idegen - itáliai - lovagok által került hozzánk, és itt magyar népmesévé asszimilálódott. A mese első feldolgozója Gergei Albert a XVI. század végén, költeményének címe: Historia egy Argirus nevű királyfiról és egy tündérkirály szüzleányról.11 Maga a szerző minden kétséget kizáróan elárulja, hogy munkája fordítás. így kezdi költeményét: Az Tündérországról bőséggel olvastam, Olasz krónikákból, kit megfordítottam És az olvasóknak múlatságul adtam, Magyar versek szerént énekben foglaltam. A Gergei-féle „népkönyv" két évszázad alatt számtalan kiadást ért meg, utána mások is feldolgozták a csodás történetet,12 mint ismeretes, kiemelkedik közülük a nagy romantikus költő, Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című drámai költeménye (1821). Bár a Vigadóban hangsúlyozottan az eredeti meseváltozat került megfestésre, Vörösmarty tünde-drámájának kisugárzása megerősítette a történet helyénvalóságát. A Vörösmarty-féle dráma illusztrálásától, úgy tűnik, azért tartózkodtak, mivel az építtetők tudaMoritz von Schwind: Jelenet Marschner Hans Heiling című operájához 23 7