Kalla Zsuzsa - Takáts József - Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 13.; Kultusztörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 2005)
Csaplár Ferenc: Kassák születésnapjai (1917-1967)
Csapiár Ferenc KASSÁK SZÜLETÉSNAPJAI 1917-1967 Kassák a születésnapok közül a tízévente elkövetkezőket élete fontos állomásának tartotta. E születésnapokhoz kapcsolódó események fokozatosan túlléptek a magánélet körén, s az ötvenedik születésnaptól kezdődően a magyar irodalmi és művészeti élet nyilvánossága előtt zajlottak. Nemcsak az ünnepelt egyénisége, megannyi új alkotói szándéka tükröződött bennük, hanem az életmű társadalmi fogadtatása, hivatalos megítélése is. Láthatóvá váltak szakmai, emberi kapcsolatok, a kortársaknak az ünnepelt iránti vonzalmai és a vele szembeni fenntartások. Az ünnepi alkalmak különleges hangulata művek létrehozására ösztönözte az ünnepeltet és az ünneplőket egyaránt. E művekből s a jubileumi események írásos és tárgyi emlékeiből összeállítható egy ember életének eddig még nem látott, a megszokottól eltérő szempontú változata. 1917 1917-ből van adat és tárgyi emlék a testi állapotnak, a szellemi karakter jellegzetességeinek fényképezkedés révén történt megörökítésére. A harmincadik születésnap alkalmából azért is sor került erre, mert Kassák ekkor már irodalmi-művészeti mozgalom vezére volt, s a korabeli irodalmi, művészeti irányzatokkal való szembenállását, tőlük elkülönülni vágyását külső megjelenésével, a ruházat és a hajviselet megválasztásával is kifejezni törekedett. A Révai Ilka Budapest, Nagydiófa utca 22. szám alatti műtermében készült felvételsorozaton a beállítások, továbbá a fény és az árnyék merész alkalmazásával megörökített férfiarcból a büszkén vállalt másság tudata, a személyiséget átható elhivatottság, a saját erőben való föltétien hit, ugyanakkor a romantika valamiféle modern változatának hangulata sugárzik. A harmincadik születésnappal magyarázható, hogy a műteremben készült felvételsorozat egyik darabján megjelenik Kassák ekkori - és későbbi - életének legfontosabb szereplője, Simon Jolán.1 Elképzelhető, hogy a harmincadik születésnap alkalmával vetődött fel a Kassák szerkesztette Ma című folyóirat egy olyan száma összeállításának gondolata, mely teljes egészében az ünnepelt eddigi munkásságával foglalkozik. Ugyanakkor az 1917. október 15-én megjelent Kassák-szám változatos műfajú szövegeiben, a munkatársak által írt méltatásokban s Kassák itt közölt verseiben nincs utalás a születésnapra. Pedig a szokatlan vállalkozásra, a felelős szerkesztő önmagát ennyire előtérbe állító ténykedésére a jubileum magyarázat lehetett volna. 132
