Kalla Zsuzsa - Takáts József - Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 13.; Kultusztörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 2005)
Csaplár Ferenc: Kassák születésnapjai (1917-1967)
Két esztendő múlva Kassák születésnapja, március 21-e a Magyar Tanács- köztársaság kikiáltásának napjává vált: a köztudat számára történelmi emlékek felidézésére, politikai jellegű érzelmek fölkeltésére alkalmas dátummá. 1917-től a következő tízesztendős jubileumig nincs adatunk arról, hogy Kassák születésnapjáról bármilyen formában megemlékeztek volna. Ugyanakkor föltűnő, hogy a Ma több nyilvános rendezvényét - Ma-est, Prága, 1922. március 16; Kassa, március 19; Ungvár március 24; Kassa, március 26; Bécs, 1925. március 22. - a születésnaphoz közeli időpontban tartották meg.2 1927 1927-ben kezdődik azoknak a születésnapoknak a sora, melyekhez összejövetel szervezése, költemény, netán képzőművészeti alkotás születése fűződik. Kassák ekkori helyzete csupa ellentmondás. A Nyugat 1924 májusa óta folyamatosan közölte az Egy ember élete elkészült részeit; az önéletírás egyik fejezete épp a születésnap táján került az olvasók elé. Míg e mű megjelenése rögtön a korabeli magyar irodalmi élet legfontosabb eseményévé vált, addig a szerzőnek egy másik mű, az 1924-ben, Bécsben megjelent Álláspont című politikai röpirat miatti érvényes elfogatóparancsról tudva, az azonnali letartóztatás veszélyével számolva lehetett 1926. november elején, csaknem hét esztendei emigráció után hazatérnie. Bár néhány napi bujkálás után neves írók és szociáldemokrata politikusok közbenjárására visszavonták az elfogatóparancsot, Kassák 1930- ig, a jogerős bírósági ítélet megszületéséig izgatás címén vád alá helyezett személynek volt tekinthető. 1926 decemberében Dokumentum címmel sikerült Budapesten új folyóiratot indítania, ám a folyóirat március 5-ére kitűzött irodalmi estjének megtartását a Révai Ilka: Kassák Lajos, 1917 133
