Kalla Zsuzsa - Takáts József - Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 13.; Kultusztörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 2005)
Ratzky Rita: Wesselényi-Kazinczy-Petőfi. Egy alkalmi vers (Kazinczy: Báró Wesselényi Miklós, az atya) mint egy remekmű (Petőfi: Halhatlan a lélek...) ihletője
színűleg ősi germán eredetű, amelyet egy régi népi játék őrzött meg.24 Teliről, a mesterlövészről szól, akit Gessler, a zsarnok arra kényszerít, hogy saját gyermeke fejéről lelőjön egy almát. (Az eredeti Teli-kártya VI-os számú, később kihagyott lapja ezt a jelenetet ábrázolta!) A kegyetlen helytartót később Teli megölte. A történet szerepel svájci történelemről szóló könyvekben, például Aegidius Tschudi 1570-es Svájci krónikájában, amelyből Schiller merítette az anyagot. Foglalkozott a témával Goethe is, de az végtére Schiller drámájából híresült el.24 Teli Vilmos Schiller ábrázolásában szinte „véletlenül" lesz szabadságharcos, nincs ott a Rütli-réten. Egyéni vétséget követ el, nem tiszteleg Gessler helytartó póznára felrakott kalapja előtt. Sértettsége, hogy a helytartó gyermeke életének veszélyeztetésére kényszeríti, és Gessler szavahihetetlensége (hiszen újra elfogatja) teszi a helytartó gyilkosává. Teli egyébként magányos hős, a viharban hánykódó hajóról saját ügyességével szabadul meg, a többiek nem tudnak érte tenni semmit. A helytartó halála bátorítja fel, készteti a várak lerombolására a Rütli-réten szövetkezőket. Tehát a kezdeményező, a katalizátor szerepe az, amit Petőfi becsülhetett Teliben, és amivel azonosulni tudott. Camille Desmoulins alakja az 1789-es francia forradalomhoz kötődik. Értelmiségi forradalmár volt, politikusként, szónokként, újságíróként egyaránt szolgálta a köztársasági eszmét. Petőfi és Camille Desmoulins kapcsolatáról számos adat található Fekete Sándor munkáiban.25 A költő hét alkalommal említi munkáiban a francia forradalmár nevét. Fekete felhívja a figyelmet a Petőfi által A francia forradalom címen összeállított kronológia Desmoulins hivatkozásaira. A francia Dánton-követő a Bastille bevétele előtti napokban és a forradalom kirobbantásában is kezdeményező szerepet játszott. Természetesen Petőfi kijegyzi Desmoulins-ék kivégzési dátumát. A magyar költő forradalmi arcképcsarnokában szerepel Desmoulins litografált arcképe is. Fennmaradtak Desmoulins-nak apjához írott levelei, amelyekből a francia forradalom számos apró részlete és főképpen a levélíró személyisége bontakozik ki. A fiatalember a római történelem köztársasági korszakának megszállott ismerője, beszédeiben, viselkedésében a római köztársasági beszédmód és mentalitás követője, amint ez alapvető hatással volt egy generációval fiatalabb eszmetársára, Petőfire is. Desmoulins hivatkozott hősei közt ott van az ifjabb Cato („Szép és hősi tett volt, hogy Cato semhogy szolga legyen, inkább kitépte beleit."26), Paulus Aemilius diadalmenete, Julius Caesar, Pompeius, stb. Apjától kérdezi az 1789. december 4-i levelében: „Mikor engem Lucius Sulpicius Camillusnak keresztelt el, vájjon sejtette-e, hogy én csakugyan római leszek?"27 Petőfinek 1848 március idusán játszott kezdeményező szerepéhez hasonlatosat alakított a francia publicista forradalmár előd is: „...Képzeljétek csak, a főváros nagy része engem a forradalom legfőbb előidézői közé sorol. Sokan meg éppen azt mondják, hogy én csináltam a forradalmat."28 A következő idézet pedig a fiatalember távolról sem vérszomjas, bosszúálló leikébe enged bepillantást: „...Talán azt hiszitek, hogy az én jelszavam audax et edax [vakmerő és falánk]. Egyáltalán nem. Az én merészségemnek 106
