Sárközi Éva (szerk.): Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról (Budapest, 2009)

NYUGAT HÚSZAS ÉVEK - Szegedy-Maszák Mihály: Édes Anna: regény és/vagy példázat

lyeiket, kirúgják feleségeiket, nem törődnek apjukkal, anyjukkal, gyerekeikkel, de szeretik az emberiséget.”

Mindkét kinyilatkoztatáshoz lehetne kapcsolni történeti magyarázatot. Az elsőt akár William James pragmatizmusával is összefüggésbe lehet hozni, melyről Kosztolányinak nemcsak Babits vagy Zalai Béla közvetítésével lehetett tudomása. „Valamely eszme igazsága - az amerikai bölcselő szerint - nem annak elidegeníthetetlen (inherent) tulajdonsága. Az igazság megtörténik valamely eszmével. Egy eszme események következtében válik igazzá’!27 Ez annyit jelent, hogy a megértés mindig utólagos, tehát visszatekintő távlatot tételez föl. „A jelen igaz, de a múlt is az volt. [...] Az igazság éppúgy tapasztalat során teremtődik meg (is made), mint az egészség, a vagyon és az erő”.28 Hasonlóan tétova lehet a párhuzam az emberiségre vonatkozó állítás esetében, de nem lehet kizárni annak a lehetőségét, hogy Moviszter második kijelentése mögött ott lehet sejteni az egyetemes emberi természet fölvilágosodás-kori eszményének Joseph de Maistre és mások által megfogalmazott bírálatát, valamint az első világháború alatt hirdetett nemzetközi eszmeiségek elutasítását. Kosztolányi már 1916-ban megjelent könyvének - jellemző módon „Világ vége” címmel ellátott - befejezésében így érvelt: „Csak emberek vannak, Péterek, Jánosok, az emberiség csak papírosfogalom. Péterért, Jánosért kár. Az emberiségért nem kár”.29 A világháború tapasztalatának keserűségét csak fokozták az 1919 első felében történtek, amelyeket még az 1918. szeptemberében Jászi Oszkárral és Szabó Ervinnel „az emberiség testvériességének gondolatát” hirdető Babits30 is így minősített 1919. júliusában:

„Eszmét neveznek - és a föld bitókkal fölfakad; jövőt - és viszik halni már a gyönge fiúkat; népjavát - s a nép új nyomort lát, újabb szenvedést; emberközösség: pompa-szó! - de kerüld, mint a kést;”31

A menipposzi szatíra hagyományát idéző s az értekező beszédmódot mintegy magába foglaló eszmeregényhez kapcsolható vonásokat az Édes Annában a lélektani regénnyel rokonítható jellegzetességek ellensúlyozzák. Ez utóbbiak túlhangsúlyozása fémjelzi a másik értelmezői örökséget, amely szintén torzító leegyszerűsítést rejt magában. „Édes Anna öl, mert - amint mondani szokták:

27 James, William, Pragmatism, Buffalo, Prometheus Books, 1991, 89.

28 Uo„ 95-96.

29 Kosztolányi Dezső, Tinta, Gyoma, Kner Izidor, 1916, 212-213

30 Ők hárman fogalmazták meg az Európa Lovagjai - The Knights of Europe néven szerveződő társaság kiáltványát. Lásd: Babits Mihály, Esszék, tanulmányok: 1, összegyűjtötte, a szövegeket gondozta, az utószót és a jegyzeteket írta Belia György, Budapest, Szépirodalmi, 1978, 543.

31 Babits Mihály, Magyar költő kilencszáztizenkilencben : Vita és vallomás, Nyugat, 1919, 14-15, 920.

306