Sárközi Éva (szerk.): Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról (Budapest, 2009)
ÁTTEKINTÉS - Szilágyi Judit: A Nyugat geometriája. Szerkesztők és szerkezetek
Ehhez képest „Babits és Móricz sommás szerkesztési módszere nem tehetett rám mélyebb benyomást.” - vallotta például Kolozsvári Grandpierre Emil.52 Osváttal összevetve Babits szerkesztői módszertanáról sokkal kevesebb forrás szól; nem véletlenül, hiszen egészen másként, kevésbé erőszakosan végezte munkáját.53 „Mohón és szeretettel vette át kéziratunkat, de nem nyúlt a mondatokhoz, nem húzott át szavakat, nem javított. Nem adott ötleteket sem, nem tanított és nem súgott.”54 Babits - mint arról többen nyilatkoznak - elfogadott vagy elutasított írásokat, de soha nem avatkozott bele a szövegekbe, soha nem kért (főleg nem követelt) változtatásokat. „Csak általánosságban és egészében bírálta a hozzá érkező kéziratokat, és senkit sem segített olyan értelemben, hogy javított volna egy versen, vagy megmutatta volna a helyes megoldást. A műhelyben inkább csak elvekről esett szó, mindig és mindenütt érvényes elvekről; a gyakorlatba nem avatkozott bele.”55 Babits a kezdőkkel is másként, Osváthoz képest több fenntartással járt el. „Elve, hogy ki kell várni, amíg a tehetségből olyan költő fejlődik, akire számítani lehet.” - magyarázta Kosztolányi a türelmetlen Vas Istvánnak.56 Mindezek a jelek ugyanabba az irányba mutatnak: míg Osvát nem életművet hozott létre, de olyan szerzőket formált, akik létrehozták az ő (hiányzó) életművét (is), addig Babitsnak efféle machinációkra nem volt szüksége, ő gazdag és önmagát igazoló életművel rendelkezett. Hierarchiák Alapvető különbségeket tapasztalunk, ha Osvátnak és Babitsnak a hatalomhoz, a különféle szervezetekhez, magához a társadalmi rendszerhez való viszonyát vizsgáljuk. Éppen Babits állapította meg Osvátról, hogy „számára az egész élet morális probléma”57 ezért nem vállalt semmilyen közéleti szerepet,58 52 Kolozsvári Grandpierre Emil, A Nyugatról = Vallomások a Nyugatról, sajtó alá rend. Rónay László, Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum, 1971, 94. 53 „Én a Nyugatban csak olyan írást akarok közölni, ami nekem is adott valamit. Én a Nyugat legkiválóbb régi munkatársainak is visszaadtam kéziratát, ha az csak konvenció volt. Ellenben egy csöppet sem zavar, ha soha nem hallott nevű ifjak jönnek, ha az írásuk hoz valamit.” - Móricz Zsigmond Magoss Olgának, 1930. november 7-én = Móricz Zsigmond, a Nyugat..., 3. jegyzetben i. m., 149-150. 54 Illés Endre, Örökségünk, Magyar Csillag, 1943, 24, 710. 55 Szabó Lőrinc, Babits Mihály műhelyében = Légy ellenállás: In memoriam Babits Mihály, szerk. Ferencz Győző, Budapest, Nap, 2008, 57. 56 Vas István, A második hőskorban = Vallomások..., 52. jegyzetben i. m., 182. 57 Babits Mihály, Az elégedetlenség könyvéből: Osvát Ernő posztumus írása, Nyugat, 1931, 1, 49-53. 58 Két kivétel ismert: 1919-ben az írói direktórium tagjaként az írói kataszter összeállításán dolgozott; 1927-től pedig néhány hétre a Baumgarten-díj tanácsadó testületében működött. 40
