Sárközi Éva (szerk.): Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról (Budapest, 2009)
A NYUGAT UTOLSÓ ÉVTIZEDE ÉS UTÓÉLETE - Mózes Huba: Az Erdélyi Helikon és a Nyugat
Mózes Huba AZ ERDÉLYI HELIKON ÉS A NYUGAT A 80 évvel ezelőtt indult Erdélyi Helikonmk az előtörténete és története sok vonatkozásban összefügg a 100 évvel ezelőtt indult Nyugat történetével. Az összefüggések közül néhány fontosabbnak az említésétől az Erdélyi Helikon szerepének a vázolása során nem tekinthetek el. A. Nyugat főszerkesztői tisztét hosszú időn keresztül betöltő Ignotus, emigráns időszakának elején, pontosabban 1922 második félévében a Keleti Újság szerkesztését irányította Kolozsvárt. A lap 1922. július 18-án jelezte, hogy Ignotus Kolozsvárra érkezett, és 1922. december 19-én adta hírül, hogy a román hatóságok kiutasították az országból.1 Érkezésekor Ignotus felmérte, hogy a csökkenő példányszámú Keleti Újságot csak a szerkesztői-munkatársi erők összpontosítása mentheti meg. Ezért a lap viszonylagos önállóságot élvező irodalmi mellékletének, a Napkeletnek a további megjelentetését ellenezte. A múlt század tízes éveinek végén, húszas éveinek első felében megjelenő erdélyi magyar folyóirat-kezdemények sorában az eltérő szemléletű íróknak fórumot biztosító Napkelet volt a legkiemelkedőbb. Hasábjain egymás mellett, egymással kölcsönhatásban érvényesült legkevesebb három irodalmi törekvés: 1. a természeti környezet, a különböző etnikai csoportokkal való együttélés és a hagyományok meghatározó szerepét valló transzszilvanizmus, 2. a forma radikális megújításával a társadalmi megújhodást is elősegíteni kívánó, aktivistaexpresszionista színezetű avantgardizmus, valamint 3. a folyóiratban Barta Lajos szerkesztői közreműködésével és Schöpflin Aladár közvetítésével teret hódító nyugatosság. A szerzőknek, természetesen, csak kis hányada sorolható be fenntartás nélkül egyetlen irodalmi törekvés címkéje alá. Többségükre a törekvések sokrétűsége, interferenciája a jellemző. A szerzők közül két-három műfajban is figyelemreméltó írásokkal jelentkezett, például, Áprily Lajos, Balázs Béla, Bárd Oszkár, Bartalis János, Berde Mária, Déry Tibor és Kaczér Illés.2 Ignotusnak a Napkelet megszűntét eredményező döntése így olyan vákuumot teremtett, amelyet az 1921-től megjelenő Pásztortűz vagy az 1926-ban induló Korunk - jobb-, illetve baloldali irányultságánál fogva, - avagy az 1924-1925-ben 1 Mózes Huba, Sajtó, kritika, irodalom, Bukarest, Kriterion, 1983, 94. 2 Mózes Huba, Irodalom és művelődés a Napkelet spektrumában = Napkelet, 1920-1922: Antológia, szerk. M. H., Kolozsvár, Kriterion, 2004, 5-14. 398
