Sárközi Éva (szerk.): Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról (Budapest, 2009)

A NYUGAT UTOLSÓ ÉVTIZEDE ÉS UTÓÉLETE - Dávidházi Péter: „És sorsot vetének". A kihagyás poétikája Babits Jónás könyvében

gédeszköz („a lot of”).34 A sorsvetés státusának megoszlása és elbizonytalanodása, tekintélyének csökkenése, majd az egész szokásnak a néphiedelmek, majd babonák közé süllyedése nyilván összefüggött a reformáció korától érezhető gyanakvással a csodák mindennapi (és mintegy bármikor előidézhető) meg- történését illetően, majd a felvilágosodás korában a csodás elemek ésszerű magyarázatok általi kiváltásának igyekezetével. Föltehetőleg mindkét hagyomány közrejátszott abban, hogy a Jónás könyve hajósai még a „mythologia Christianorum és Hebraeorum”35 átmentését szorgalmazó Kazinczy átiratában is „babonás” jelzőt kapnak a sorsvetési jelenet előtt, holott az átirata alapjául szolgált Hübner-szövegben36 ez nem szerepelt, és hogy Kazinczynál a cetet, megint- csak Hübner szövegétől eltérően, szintén nem az Úr rendeli vagy készíti oda Jónás henyélésére, hanem az eleve épp ott volt, mégpedig szokásos és könnyen érthető okból („Szerencséjére eggy nagy hal, melly a’ gályák körül szokta vala lesni élelmét, a’ hajó körűi vala, 's elnyelé’ a’ Prófétát”), s ugyanígy a nagylevelű „csemete” majd az annak tövét megrágó féreg is az Úr említése nélkül jelenik meg a történetben.37 Ahogy manapság, a sorsvetés vagy sorshúzás már Babits korában is a szerencsejátékkal kapcsolódott össze, vagyis a fogalmában akkorra elhalványodott, nagyrészt el is enyészett a sorsdöntőén komoly és Istentől eredő választás képzete,38 s mint léha sorsjáték, azaz pénz vagy vagyontárgyak kisorsolása ment át a köztudatba, ahogy épp Babits Golgotái csárda című költeményében39 kockát vetnek a megfeszített Jézus köntöséért.

34 Thass-Thienemann, Theodore, The Interpretation of Language: 1, New York, Jason Aronson, 1973,193-196, 140-141.

35 Kazinczy Ferenc Guzmics Izidorhoz, 1826, február 12. = Kazinczy Ferencz levelezése: 19, 1824. január 1 - 1826. márczius 31, közzéteszi VÁCzy János, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1909, (Kazinczy Ferencz összes művei, 3. osztály, Levelezés, 19), 527.

36 Vö.: Hübner, Johann, Zweymal zwey undfunffzig Auserlesene Biblische Historien Aus dem Alten und Neuen Testamente: Der Jugend zum Besten abgefasset, [Leipzig 1731], mit einer Einleitung [...] herausgegeben von Rainer Lachmann und Christine Reents, Zürich - New York - Hildesheim, Georg Olms, 1986,199-202.

37 Biblia Kazinczy Ferenc szavaival, elmélkedéseivel és imádságaival, szerk., szöveggond., utószó, jegyz. Busa Margit, Budapest, Cserépfalvi, 1991,101-102.

38 Vö.: A magyar nyelv értelmező szótára: 5, Mo-S, szerk. Bárczi Géza, Országh László et al, Budapest, Akadémiai, 1980,1246.

39 Vö. Jeleníts István, „...a régi forma új eszmének öltönyeként kerekedjen újra'' = Summa: Tanulmányok Szelestei N. László tiszteletére, Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 2007, 132-134.; Kelevéz Ágnes, A Hóra-énekektől Longfellow-ig: Babits Golgotái csárdájának keletkezéstörténetéhez = K. Á., „Kit új korokba küldtek régi révek": Babits útján az antikvitástól napjainkig, Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum, 2008, 56-64.

374