Sárközi Éva (szerk.): Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról (Budapest, 2009)
NYUGAT HÚSZAS ÉVEK - Margócsy István: Petőfi a Nyugatban
szerzőgárdája számára Petőfi kivételes jelentőséggel bírt. S mindezt az is megerősíti, hogy ha végignézzük a Nyugatnak azon (szépszámú) cikkeit, melyek tizenkilencedik századi szerzőkkel s azoknak mai (akkori) elismerésükkel, kanonikus helyükkel foglalkoznak, azt tapasztaljuk, hogy Petőfi olyan nagy előnnyel vezet a versenyben, hogy mások még csak meg sem közelítik: nagyobb terjedelmű, nemegyszer programszerűen megírt hódoló, elismerő vagy elemző tanulmányt vagy vallomást írt róla Szabó Dezső,2 Schöpflin Aladár (többször),3 Hatvány Lajos (többször),4 Babits Mihály,5 Kuncz Aladár,6 a már idézett Szép Ernő,7 Krúdy Gyula,8 Hevesi András,9 Illyés Gyula,10 vagy természetesen Ady Endre (aki ha nem is mindig a Nyugat hasábjain publikálta nagy programcikkét, vita körülötte a Nyugatban kerekedett)11 vagy Kosztolányi Dezső, aki szintén többször írt, ha nem is a Nyugatban Petőfiről12 - hogy a kisebb cikkekről most ne tegyünk említést.13 Nem magától értetődő e nagyfokú Petőfi-tisztelet, még akkor se, ha figye2 Szabó Dezső, Petőfi művészi fejlődése, Nyugat, 1912, 19, 510-521.; Uő„ A két forradalmi költő, Nyugat, 1919, 4-5, 241-245. 3 Schöpflin Aladár, A város, Nyugat, 1908, 7, 353-361.; Uő., Előszó egy talán megírandó Petőfi-tanulmányhoz, 1909, 6, 287-291.; Uő., Petőfi a magyar költők lantján, Nyugat, 1910, 9, 637-639., Uő., Babits Mihály két kritikája, Nyugat, 1911,9.887-889.; Uő., Petőfi napjai, Nyugat, 1911,13, 45-50.; Uő., Petőfi revíziója, Nyugat, 1912, 13, 38-42.; Uő., Petőfi-szempontok, Nyugat, 1923, 1, 43-45.; Uő., Szendrey Júlia, Nyugat, 1930, 12, 959-963.; Uő., Illyés Gyula Petőfije, Nyugat, 1937,1,11-14. 4 Hatvány Lajos, Petőfi-könyvtár, Nyugat, 1908, 16, 1-5.; Uő., Crimen laesae sanitatis, Nyugat, 1908, 17, 85-89.; Uő., Magyar irodalom a külföld előtt, Nyugat, 1910, 5, 273-293.; Uő., Az úri hölgyhöz, Nyugat, 1910,16, 1132-1143.; stb. 5 Babits Mihály, Ady: Analízis, Nyugat, 1909,10-11, 565-568.; \Jő., Petőfi és Arany, Nyugat, 1910,22,1577-1590.; Uő., Petőfiről, Nyugat, 1911,22, 863-864.; Uő., Puszták népe, Nyugat, 1936, 6,409-411. 6 Kuncz Aladár, Petőfi zsenije, Nyugat, 1923,1, 9-20. 7 Szép Ernő, Petőfi levelei, Nyugat, 1911, 3, 301-302. 8 Krúdy Gyula, A szerelem dalnoka, Nyugat, 1923,1, 21-22. 5 Hevesi András, Petőfi, Nyugat, 1937, 4, 249-255. 10 Illyés Gyula, A magára maradt költő, Nyugat, 1932, 20, 363-367. 11 Ady Endre, A forradalmár Petőfi, Nyugat, 1910,11, 773-775.; - Ady legfontosabb Petőfi- cikke, a Petőfi nem alkuszik, a Renaissance hasábjain jelent meg, 1910-ben. - Részletes elemzése: Király István, Ady Endre: 1, Budapest, Magvető, 1970, 669-682. 12 Kosztolányi Dezső Petőfiről írott cikkeit lásd: Kosztolányi Dezső, Látjátok, feleim, ösz- szegyűjt., szöveggond., jegyz. Réz Pál, Szépirodalmi, 1976, 166-190. - Eredeti megjelenésük: A Hét, 1915. február 14.; Pesti Hírlap, 1922. december 31. és 1934, június 24.; Új Idők, 1928. szeptember 23. és 1934. január 1.; - csak néhány rövid írás jelent Petőfiről tőle a Nyugatban, a „Figyelő" rovatban: Petőfi Sándor, öt nyelven, 1921,4, 313-314.; A Petőfi vitához, 1923. 2, 111 — 112.; Költői hírnév, 1923, 4, 270-271. 13 E vonatkozásnak részletes és alapos leírását megtaláljuk Schiller Erzsébet precíz és adatgazdag könyvében: Schiller Erzsébet, „Szimat és ízlés": a Nyugat magyar irodalomtörténeti hagyományképe, 1908-1914, Budapest, Ister, 2005. - Különösen a „Petőfi és/vagy Arany" című fejezet, 74-97. 290
