Sárközi Éva (szerk.): Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról (Budapest, 2009)
ÁTTEKINTÉS - Veres András: Kosztolányi Nyugatja és a Nyugat Kosztolányija
igen körültekintően tervezte meg és dolgozta ki szövegének hatáselemeit - csakhogy nem számolt a feltétlen tekintélyhez ragaszkodás elemi szükségletével. Jóllehet el volt készülve rá, hogy vitairata „úgy fog hatni, mint a bomba”97 de arra nem, hogy Osvát Ernőt, Füst Milánt és Karinthy Frigyest leszámítva csaknem az egész Nyugat-tábor ellene fog fordulni. Móricz és Babits nyilatkozatban határolódott el tőle (Móricz egyenesen „sajnálja", amiért nincs füle Adyra),98 Fenyő Miksa pedig szükségesnek találta, hogy a Nyugat hasábjain mintegy a lap nevében fejezze ki „végtelen” sajnálatát, amiért Kosztolányi megírta bírálatát.99 Azóta, hogy a Nyugathoz csatlakozott, még sohasem állt Kosztolányi ilyen közel a szakításhoz. Leveleiből és a tervezett (de végül elmaradt)100 válaszához készített feljegyzéseiből kiviláglik, hogy Fenyő Miksa hidegen hagyta, Móricz csak bosszantotta, Babits viszont felháborította. Első nyilatkozatában még Babits tett ugyan némi gesztust Kosztolányinak, amikor arról beszélt, hogy hasznosnak tartja „a tiszta irodalom szempontjait” érvényesítő felszólalását, ha nem ért is egyet vele.101 Később azonban ismét megszólalt, ezúttal a Nyugatban102 - Fenyő Miksa után -, és mintegy mentegetve magát korábbi nyilatkozatának megengedő gesztusáért, elvetette a sulykot. El lehet képzelni, Kosztolányit miképp érintette már Babitsnak az az állítása is, hogy az elsők között ismerte el Ady zsenijét, és mindig így vélekedett róla - hiszen ifjúkori levélváltásukban nem véletlenül tárulkozott ki oly leplezetlenül Babits előtt: akkor még mindketten hasonlóképpen szörnyülködtek Adyn.103 Még szerencsétlenebbül hathatott Kosztolányira Babits újabb írásának brutális, a halott Ady körül vérszagra gyűlt hiénákkal való példálózása.104 Feltehetően Babitsra gondolt, amikor 1929. december 22-i nyilatkozatában így 97 Kosztolányi Dezső, Levelek..., i. m., 580. 98 Idézi: Kosztolányi Dezső, Tükörfolyosó..., i. m., 711. 99 Nyugat, 1929,15. - augusztus 1. 100 Zolnai Bélának írt, 1929. szeptember 4-i levelében Kosztolányi így indokolta válaszának elmaradását: „De én úgy döntöttem, hogy egyáltalán nem felelek senkinek. Olyan irodalomban, ahol az ellentétes vélemény ekkora ingerültséget kelt, és a személyeskedés, vallásos fölháborodás ilyen orkánját kavarja föl, lehetetlen vitatkozni." - Kosztolányi Dezső, Levelek..., i. m., 583. 101 Idézi: Kosztolányi Dezső, Tükörfolyosó..., i. m., 711. 102 Nyugat 1929, 17. - szeptember 1. 103 Vö.: Babits Mihály levelezése: 1890-1906, sajtó alá rend. Zsoldos Sándor, Budapest, Historia Litteraria Alapítvány - Korona, 1998, (Babits Mihály műveinek kritikai kiadása : Levelezés), 194-198. - Babits levelének ez az első csonkítatlan közlése! Jellemző, hogy a fiatalkori levelezésüket közreadó kötetben Babits Ady-ellenes véleménye (jogutódának akaratából) kipontozva jelenhetett meg, szemben Kosztolányi hiánytalan szövegével, lásd: Babits-Juhász- Kosztolányi levelezése, Török Sophie gyűjtése alapján sajtó alá rend. Belia György, Budapest, Akadémiai, 1959, 112. 104 Újabb kiadása: Nyugat 1908-1929: Válogatás; Viták, programok, kritikák, vál. Kenyeres Zoltán, Budapest, Szépirodalmi, 1988, 661. 109
