Molnár Eszter Edina (szerk.): „…az irodalmat úgyis megette a fene”. Naplók az első világháború idejéből (Budapest, 2015)
Dánielné Lengyel Laura Naplója - 1914
1914 I 55 letörésünket. Ezt nem kívánom megérni, ezt nem fogom megszokni. De az esetleges megszállás?! Ohó, hiszen ettől még távol vagyunk, nagyon távol. Az orosz sereget nem gyorsvonaton utaztatják, s a Budapesthez vezető út éppen úgy védve lesz, mint a Párishoz vezető. De ha bevonulnának is, gyermek nélkül maradni mernék. így azonban... Egy ostoba, elkeseredett ember az ablakból reájuk lőhet, s akkor jön a város felpörkölése és a szabadrablás. És aztán az ellenségtől voltaképpen nem akkor kell félni, mikor bevonul, hanem akkor, mikor a mieink kiverik őket. Akkor tűzzel-vassal pusztítanak, míg csak bírják. Hogy írok most az orosz invázióról, mely még két-három héttel ezelőtt, mint valami lehetetlen, soha el nem jöhető, be nem következhető szerencsétlenség szerepelt. Most már számolok az eshetőségekkel; a meneküléssel vagy itt maradással... Gondolkozom azon, hogy melyik lesz kevésbé rossz? Rémeket látok, hisztérikus lettem, a kárpáti betörés óta? Nem hiszem. A bankok nem szoktak túl hisztérikusak lenni, és a Magyar Általános, a Kereskedelmi Bank127 a máramarosi betörés128 után másoltatta könyveit, jegyzékeit, rendbe szedte pénz- és egyéb dolgait, hogy illendően elkészüljön az oroszok pesti látogatására. A hivatalnokok éjjel-nappal dolgoztak. Sz.-től129 hallottam, hogy pánik volt a máramarosszigeti bevonulás hírére. Most már kissé lecsendesedtek. Hiszen valószínű, hogy a kárpáti betörés csak kaland volt, nem bír jelentőséggel, de ha csak egy mód volt reá, meg kellett volna gátolni. Nagyon deprimált a hangulat azóta. És aztán a jó öreg Kárpátok bevehe- tetlensége?!... Egy régi, kedves legendánk oszlott semmivé. Meg kellett volna gátolni a betörést - ha mód volt reá. De félek, hogy nem volt. És ez, ami még szomorúbbá teszi az ügyet. És hozzá a kétségbeesett menekültek Szigetről, Szatmárról, Károlyból, sőt Debrecenből. A budapesti közönség áldozatkészsége hihetetlenül nagy. De meddig bírja, meddig bírjuk? Mindenki erején felül áldoz, de hát elég ez? S ha jön a kolera, s még rettenetesebb, ha jön a pestis?! Mi lesz velünk? Szép harci mámorunk immár úgyis elpárolgott. A hideg, az eső, a rettenetes lövészárok... S akik itthon maradtak, dideregve és borzong- va feküsznek le fehér ágyukba. Azokra gondolnak, kik a vízzel félig megtelt lövészárokban napok hosszat hason feküsznek, undorító szenny és 127 Az első világháború alatt a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Lánczy Leó elnöksége és Stern Samu vezérigazgatósága alatt a hadigazdaság egyik fő szervezője volt. 128 Az oroszok október 2-án törtek be Máramarosnál. 129 Talán Szöllősi Zsigmond (1872-1953) újságíró, íróról van szó.
