Molnár Eszter Edina (szerk.): „…az irodalmat úgyis megette a fene”. Naplók az első világháború idejéből (Budapest, 2015)
Dánielné Lengyel Laura Naplója - 1914
56 I DÁNIELNÉ LENGYEL LAURA NAPLÓJA piszok között. Tisztektől hallottam, hogy a lövészárkok undorító volta rettenetesebb golyónál, srapnelnél, mindennél. S lelkűket semmi sem epeszti olyan tüzesen, mint egy jó meleg fürdő utáni vágy. Fürödni, fürödni, ez az emberi kéjek maximuma. Egy ízben írtam a gyermekkori kinőtt ruhákról, melyet újra fel kellett vennem. Hiába minden jóakarat, buzgalom, nem áll jól rajtam, s nem érzem jól magam benne. így van most a szent lelkesüléssel a magyar, főként a pesti publikum. Még akarja, még csinálja, de nem áll jól neki, és kényelmetlenül érzi magát benne. Annál szebb és nagyobb dicsőség, hogy hordja, hogy hordjuk. Október 7. Kezdem megérteni a párisiak lelkiállapotát. Még messzire vagyunk attól, hogy ostromlott városnak érezzük magunkat, de az bizonyos, hogy kiverni innét az oroszt nem lesz könnyű dolog. És ezek a menekültek!... Mindenki csak az ő arcukat nézi. Saját sorsunk tükreként jönnek elébünk. Hát, hiszen láttunk mi elég galíciai menekültet, de azok nem a mieink voltak, és megindultságunk, részvétünk is más volt, mint most a magyar menekülteknél. így csak saját magát tudja sajnálni az ember. Páris nagyot lélegzett. A németek 20 kilométernyire voltak tőle, most 80 kilométernyire vannak. Az újságok nagy része visszaköltözött Bor- deaux-ból, s állítólag a kormány is visszaköltözik. De minek is írom le ezt mind. Valószínűleg mind hazugság ez is. Mi is hazudunk, ők is hazudnak. Majd a háború végén megtudjuk az igazság felét. Przemysl130 körül van zárva teljesen. Legerősebb várunkat ostromolják. És mindamellett, illetékes tényezők állítják, hogy nem állunk rosszul, nem rosszabbul, mint ellenfeleink. Annyi bizonyos, hogy ez a háború jó ötven esztendőre visszavetett bennünket ízlésben, artisztikumban, humanizmusban és műveltségben. Az irodalom máris hihetetlenül meghülyült, ezek a vérszomjas puskapuffogtatással tele ügyek. Brr... De hát micsoda fontossága van ennek az élet-halál harcban? Nevetséges! És ha eldurvulunk, elhülyülünk, elsovinisztásodunk is... Nem tesz az semmit. Csak éljünk. 130 Az orosz csapatok 1914. szeptember 16-án zárták körül Przemysl várát, ahol magyar katonák ezrei vesztették életüket.
