Molnár Eszter Edina (szerk.): „…az irodalmat úgyis megette a fene”. Naplók az első világháború idejéből (Budapest, 2015)
Dánielné Lengyel Laura Naplója - 1914
1914 I 43 rontottak a mieinkre. Szerencsére lefülelték őket. Ámbár egy csapattal még mindig folyik a harc. Szabács pedig - annyi szegény magyar fiú rettenetes temetője - megint a szerbeké! Mi egyelőre végleg kivonultunk Szerbiából. Állítólag Vilmos császár parancsára. Neki szüksége volt reánk fent, északon. Ez rendben van, ez természetes. De hát akkor miért kellett egyáltalában bemenni? Ostoba kérdések, nincs felelet reájuk. A haditudományhoz mi nem értünk, de bár legalább azok értenének hozzá, kiknek ez a mesterségük. A társadalom áldozatkészsége megható. A hadsegítő-bizottság89 immár kéri a közönséget, hogy fehérneműt, párnát ne küldjön. Dúsan el vannak látva, már vidéki kórházaknak ajándékoznak a fölöslegből. Pénz is gyűl folyton, szakadatlanul. Csak a katolikus főpapság viselkedik gyalázatosán. Csernoch hercegprímás90 húszezer koronát dob oda a Vöröskeresztnek. Énekes misét ellenben mondat bőven. Hasonlóképpen cselekszik a többi püspök is, imádság az van bőven, de az arany felette gyéren gurul. Az arisztokrácia is nemes szerénységgel hátravonul. Eddigelé egyik sem erőltette meg magát. A Budapesti Hírlap már jónak látta cikket írni a védelmükre. Ignotus még mindig írja a harci tűztől lángoló sorait. De hát tehet-e most egyebet egy becsületes magyar író, ha kinyomtattatja, amit ír. Őszinte az ember csak a naplójában lehet, ott is csak félve. Alexander Bernátnak volt egy kis kurázsija, s írt egy igen szép cikket a franciákról.91 A sok Páris-rajongó és Páris-szerelmes között egyedül ő merte megírni, hogy a franciák mégsem mindnyájan lókötők és agyonbombázni való fenevadak. Ámbár ki tudja? Azt írják róluk, hogy dum-dum löveggel92 lőnek, s hogy a hadifoglyokat kényszerítik az idegen légióba való belépésre. Ha így van, ez szörnyűség... Ámde mi csak német és magyar lapokat kaphatunk, és nem tudjuk, mit írnak rólunk a franciák... Ha olvashatnánk, az 89 Az első világháború kitörésekor alapított Országos Hadsegélyező Bizottság elsődleges feladata a háborúban megsebesült katonák és az elesettek özvegyeinek és árváinak szociális és anyagi megsegítése mellett a különböző kulturális, oktatási intézmények által szervezett propaganda-előadások felkarolása. Saját előadások tartása formájában széleskörű propagandatevékenységet is kifejtett. 90 Csernoch János (1852-1927) bíboros, 1912-től haláláig esztergomi érsek, hercegprímás 91 Alexander Bemát (1851-1927) magyar filozófus, esztéta színikritikus és szakfordító Följegyzések című cikke Alfa álnéven jelent meg (Budapesti Hírlap 1914. szept. 6., 9). 92 A dum-dum lövegeket az angolok fejlesztették ki a II. angol-búr háború alatt eleve azzal a céllal, hogy ne legyenek sebesültek, csak halottak. A lövegek külső acélburkolatát lecsiszolják, s így az ólommag kiszabadulva az ember testében élettel össze nem egyeztethető roncsolásokat hoz létre. A löveg neve onnan származik, hogy az indiai Dum Dumban, Kalkutta mellett gyártották őket.
