Molnár Eszter Edina (szerk.): „…az irodalmat úgyis megette a fene”. Naplók az első világháború idejéből (Budapest, 2015)
Bevezető (Siklós Péter) - 1915-1916
1915-1916 I 361 A Keleti pályaudvar érkezési oldalánál, úgy, mint királyok érkezésekor, tömött sorokban órák hosszat állva a járda szélén várja a közönség az érkező sebesülteket augusztus-szeptemberben. Láttam éjfél után és hajnali órákban, zuhogó esőben rendületlenül állni százával embereket. Ha aztán megindul a szállítóautók hosszú sora - éljenzik a vérző, szenvedő, fáradt hősöket! Ezért állnak ott. Ahol az autók haladnak, a sok alvadt vér és a genny szaga minden illatszernél penetránsabb szagot hagy maga után, amely szinte megüti az embert. Ott a Baross téren a Ferencvárosi p[álya]u[dvar] felé menetelő, indulásra fellobogózott, virágdíszes menetszázadok - ha megérzik ezt a szagot - vajon mit gondolnak? Vajon az őszi virágok, amik a sapkájukat és a lobogójukat díszítik, elbódítják-e őket eléggé nehéz illatukkal ahhoz, hogy bajtársaik vérének szagát ne érezzék. Énekelnek mindannyian, és énekelve mennek nagy terhükkel. „Fel, fel vitézek a csatába, a szent szabadság...",49 de a keresztezésnél meg kell állni, mert tülköl a mentők autója... A sebesülttel sietni kell a kórházba - hamar összefoltozni, ha még lehet, hogy mehessen újra énekelve a Ferencvárosira! De mennyit is lehet szenvedni, amíg a Ferencvárosiról a Keletire ér egy katona! * Az utcákon még alig látni sebesültet járni - még a kórház elrejti őket. Van olyan hadikórház, ahol több az ápolónő, mint a beteg, de nagyjából jó szolgálatot teljesítenek az önkéntes nők. Eszéki jelenetek Este megjött a kórházhajó. A könnyű sebesültek maguk lábán botorkáltak az esti félhomályban a kórház felé. Fáradt, törődött, bicegő csoport - én mindjárt bementem, gondolván, hogy át lesznek kötözve. Csalódtam, mert az orvos urak nem voltak hajlandók késői munkával esti programjukat zavartatni, és csak a nácionálét50 vétették fel sietve, aztán aludni küldték a keményre száradt, véres kötésekkel a sebesülteket. A hajóállomáson hat fáklya kísérteties fényénél szortírozták a sebesülteket az orvosok - éppúgy, mint a kofák az almát vagy a tojást. Halálos csendben történt mindez - a sebesülteket mint a bábukat tolták-rakták ide és oda. Ez súlyos, ez könnyebb, ez R[eserve]sp[ital] No. I.,51 ez tí49 A Klapka-induló kezdő sorai. Egressy Béni szerzeménye 1849. augusztus 4-én csendült fel először Komárom védésekor, szövegét később Thaly Kálmán írta. 50 személyi adatok, származás 51 tartalékkórház (német)
