Cséve Anna: Az irodalom emlékezete. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (Budapest, 2008)
Múzeum és emlékezet
AZ IRODALOM EMLÉKEZETE I Tanulmányok az irodalmi muzeologiáról 86 8 Representing the Nation: A Reader: Histories, Heritage and Museums, eds. David BoswELL-Jessica Evans, London-New York, Routledge, Open University, 1999 9 Önálló tanulmányban kívánom elemezni a magyar közgyűjtemények át- és kialakulásának történetét az egyetemes és nemzeti szempontok érvényesítése, rivalizációja, elhatárolása, valamint a politikai érdekek összevetése szempontjából. Végül csak 1957-ben(!) alakult ki az a máig érvényes felosztás, amelynek megfelelően az egyetemes és magyar művészet alkotásai a Szépművészeti Múzeum, illetve a Magyar Nemzeti Galéria, más metszetben pedig az Iparművészeti, illetve a Kortárs Művészeti (Ludwig) és a Néprajzi Múzeum keretei között kerülnek bemutatásra. Azt, hogy ez az egyensúly milyen illékony, világosan mutatják a Ludwig Múzeum gyűjteményének kialakításával kapcsolatos viták, vagy elkerülésük története. Lásd Mélyi József, Az Idő lágy tenyerén: A Modern Magyar Művészeti Múzeumról: http://www.exindex.hu [2007. 04. 09.], illetve ugyanott az egész vita: Bellák Gábor koncepciója, Interjú Bellák Gáborral, Néray Katalin megjegyzése, Passuth Krisztina szakvéleménye. Továbbá: Fitz Péter, A Kölcsönmúzeum, Elet és Irodalom, 2001. nov. 9., valamint Kovács Péter, Modern magyar művészeti múzeum, Mozgó Világ, 2001. november 10 Vő. A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei: Dokumentumok, írások, vallomások, szerk. Botka Ferenc, Bp., Petőfi Irodalmi Múzeum, 2000 11 Clifford Geertz, The World in Pieces: Culture and Politics at the End of Century = Available Light: Anthropological Reflextions on Philosophical Topics, Princeton- London, Princeton University Press, 2000, 231. 12 Révai József, Marxizmus, népiesség, magyarság, Bp., Szikra, 1955 13 A művészet katonái: Sztálinizmus és kultúra, szerk. György Péter-TuRAi Hedvig, Bp., Corvina, 1992; Romsics Ignác, Oktatás, kultúra, művelődés a Rákosi-diktatúrában, Korunk, 1999. III., IV. sz. 14 A Néprajzi Múzeum alapításával kapcsolatban lásd: Fejős Zoltán, Eveink száma: A jubileumi évfordulók tanulsága = F. Z., Tárgyfordítások: Néprajzi múzeumi tanulmányok, Bp., Gondolat, 2003. A formális önállóságot persze hosszú, 1872- ig visszanyúló történet előzte meg, amelynek során a néprajzi gyűjtemény előbb a Nemzeti Múzeum etnográfiai osztályaként különült el, majd Jankó János munkásságának eredményeként önálló épületbe is költözött. Vö. Jankó János, Kalauz a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának kiállításához, 1989, Bp., Néprajzi Múzeum, 2002. A kulturális előtörténettől függetlenül az 1947-49-es formai önállóságot teremtő dátumot épp mint az államszocializmus múzeumpolitikájának lényeges pontját tarthatjuk számon. Azt hiszem, nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a Néprajzi Múzeum sorsa továbbra sem megoldott, hiszen a volt Kúria-épület részben alkalmatlan annak a gyűjteménynek a
